Normális hogy ettől rossz érzés fog el?
Gyerekkoromban az volt a nagy álmom hogy gyerekszínész lehessek és valami nagy produkcióba szerepelhessek. Nyilván ezt az ambícióimat nem igazán vették komolyan a szüleim, csak rálegyintettek.
Mikor látok interjúkat nagy Egyesült államokbeli filmes produkciók gyerek szereplőiről, mindig kérdezik tőlük hogy hogy indult náluk a színészkedés. Olyankor kb mind egyöntetűen azt mondja, hogy valahogy jött neki hogy szeretne színészkedni, és a szülei elvitték kasztingokra, és felfedezték stb...
Olyankor valahol mindig kellemetlenül belém nyilal és rossz érzéssel tölt, hogy ez lehettem volna akár én is. Ha a szüleim egy kicsit is komolyan vesznek.
Normális hogy még felnőtt fejjel is ez bennem van?
Már nem érdekel annyira a dolog.
Főleg hogy tudom hogy világi viszonylatba mennyire semmi ha Magyarországon vagy színész.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!