Agorafóbiás problémával küzdő emberek, hogy élitek meg a mindennapjaitokat?

A 4 fal közt, nagyon ritkán kimozdulva kísérővel.

Pár évig az voltam. Nem tudtam menni se dolgozni, se szórakozni, de még fogorvoshoz se, iszonyat sokat szívtam az agorafóbia miatt. Elegem lett, meguntam, úgy voltam, ha belehalok akkor is menni fogok mindenfelé. Eleinte nehéz volt, de minél többet mentem, annál könnyebb volt. Ma már semmi bajom. És megtudtam, hogy ez az egyetlen módja a gyógyulásnak. Szóval el kell indulni ha tetszik, ha nem.

#3 Nő vagyok.