14 éves, Fallot-tetralogiában szenvedő srác. Volt műtétem 5 évesen, és 11 évesen, amikor is nem tudom mit csináltak, de aki majd válaszol biztos tudja. Szóval (bővebben lent)?

Szia! 16 éves, lány vagyok. Én leukémiás voltam, és ugyanúgy nem mehettem sehova, ahogyan most te sem. Tudom, milyen érzés, és tisztában vagyok azzal, hogy ki akarsz törni belőle. Két évet én is magántanuló voltam, mert nem mehettem ki a házból( a büszkeségem nem engedi, hogy kihagyjam azt a részt, hogy így is végig kitűnő voltam :D). Folyton unatkoztam, olvastam, és neteztem. Ja, és én is egyke vagyok, szóval napközben még társaságom sem akadt. Tömbházban éltünk, majd egyszer csak egy hatalmas változás elé állítottak anyáék, kiköltöztünk vidékre. Egy dombtetőn lakunk, hatalmas házban, hatalmas kerttel(közel a város, 5 perc busszal). Mivel tömbben éltünk, nem tarthattam állatot, de a költözés alatt kinéztem magamnak egy három hónapos laskafülű labrador-vizsla keveréket egy menhely honlapján. Volt egy kis kavarás, de elmentünk érte, és az első pillanatban belészerettem, és innentől kezdődött a csoda. Ahogy nőtt a kutya, én úgy gógyultam. Rengeteg szakkönyvet végigbújtam a kutyanevelésről, és otthon képeztem Lucát. Annyira lefoglalt ez a dolog, hogy teljesen elfeledkeztem a betegségemről, csak este és reggel a gyógyszernél jutott eszembe. Napközben végig Lucával töltöttem az időt, tanítottam, beszélgettem vele, játszottunk, együtt néztük a tévét, bújócskáztunk. Mikor Luca 10 hónapos lett, az egyik kontrollon az eredményre összefutottak az orvosok: hivatalosan is gyógyultnak nyilvánítottak, a gyógyulásom csodaszámba ment. A vérképem tökéletes volt, a gyógyszerek nagy részét elhagyhattam. A dokim azt mondta, sosem látott még egy lányt úgy kivirágozni, ahogy én tettem a kutyám miatt, és még senki sem gyógyult fel teljesen a leukémiából szűk 6 hónap alatt. A gyógyulásom azzal járt, hogy kimehettem végre. Első utam a kutyaiskolába vezetett, ahol megismerkedtem a kutyásokkal, bemutattuk, mit tudunk Lucával. Mondanom sem kell, mindenkinek leesett az álla! Nagyon büszke voltam magamra. A kiképző azonnal írta a nevemet a vizsgalapra, és 3 hónap múlva Lucával magunkénak mondhattunk 2 kitűnő minősítésű munkavizsga-bizonyítványt(és tovább készülünk a mentőkutya vizsgára). Itt tartunk most, a kutyám megmentette az életemet. Jövőre visszamehetek a suliba(mármint bemehetek a suliba, mert gimnazista vagyok, és az első két évet otthon tanultam végig, szóval harmadikosként megyek most).

Rám talált a szerelem is a kutyaiskolában, Luca összehozott minket egy jól irányzott ugrással :) (Ráugrott a hátamra, én pedig ráestem a srácra, innen kezdődött a szerelem.)

Jól összegezve, egy kutya képes rendbe szedni az ember életét. Nem tudom, hogy van-e kutyátok (bár tanyán biztos van), és ha van, nem tudom, hogy házőrzőként, vagy családi kedvencként van-e tartva. Próbálj meg közelebb kerülni kutyákhoz, hidd el, megéri. Tudom, hogy te nem fogsz meggyógyulni, és emiatt a lelkem mélyén nagyon sajnállak, de most nem ez a fontos, hanem az, hogy a lehetőségeidhez mérten teljes életet élj. Szerezz be egy kutyát, és figyeld. A kutya szemében ott van az egész világ, megért téged, hiszen képes örülni, osztozni a bánatodban, kicsalogat téged az utcára, megmozgat, nem fogod tudni megállni, hogy ne dobd el neki azt a labdát. Muszáj lesz kimenned vele sétálni, kell, hogy fölállj, és enni adj neki, kötelességed lesz kötélhúzást játszanod vele, és ha nem is sokat, de futkározni vele. Ez egyben kezelné a súlyproblémáidat, és összehozna sok emberrel is. Én ezt ajánlom.

Ja, a másik, a szüleid. Érzem, hogy nem nagyon tudsz velük megbeszélni mindent. Én is így voltam vele. El sem tudod képzelni, mekkora háborúkat kellett vívnom az érdekében, hogy Luca hozzánk kerülhessen, de látod megérte, és én egy dologhoz ragaszkodtam: láss pozitívan. Nem hiszed el, de mindenben megtaláltam a jót, az értékeset. Ha anyukádék mérgesek rád, csak azért van , mert féltenek. És nem muszáj számítógépes munkát végezned. Igen, biztos nem lesz velőled ács, meg kőműves és hegymászó, de lehetsz még jogász, ügyvéd, orvos akár, bankigazgató és bíró. Akármi lehetsz, nem lesz kötelező azt csinálnod, amit mondana neked. Már csak négy évet kell várnod, és független leszel.

Nos, 'röviden' ennyit szerettem volna mondani. Ha gondolod, írj még, szívesen 'beszélgetek' veled unalmasabb óráidban, sorstárs :)

Üdv!

Szia! Fogyni nem könnyű! ne méregesd magad a mérlegen, csak havonta. A séta tényleg jót tenne. Nem kell futni dolgozni, csak kimenni valahova távol otthonról és gondolkodni. Mi erdő mellett lakunk és a legjobb verseimet ott írom, még esőben is. És fotózni is szeretek...:)Ez is egy jó munka lehetőség!Persze tanulni is kell hozzá...

Tornázni sem kell annyira, hogy szakadjon rólad a víz. Ha fekszem vagy ülök a hasam feszítem ki-be légzéskor...utálom a felüléseket :)Reggel mikor felkelek mindig nyújtózkodom. Ha mosom a fogam, a lábam feszítem, emelgetem oldalra. A karokra pedig a vizesflakon emelgetést javasolják mint házi módszer de azt még nem próbáltam. Ha sokat ülsz gép előtt erősítened kell a hátad és a nyakad. Húzd ki magad, egyenesen ülj, és nyújtózkodj sokat. Kertészkedés? Nemsokára jön az ültetések ideje, avval még anyudnak is örömet szerzel. ha van háziállatotok abban is besegíthetnél. Egy nyúl ól kitakarítása megban 3 perc alatt, és senki sem sürget, ha elfáradnál pihenhetsz. :) Jó éjt!