Miért néz hülyének ezért mindenki? Nincs igazam?

Van egy szokásom, mégpedig az, hogy utcai nadrágban nem ülök le a lakásban, főleg nem az ágyra, ahol majd aludni is fogok, vagy heverőre, fotelba, ahova majd esetleg az arcomat is leteszem, vagy csak bugyiban is szeretnék majd leülni. Elképzelem azt, hogy azzal a farmerral leülök a buszon, ahol előzőleg esetleg egy hajléktalan ült. Láttam ilyet a HÉV-en, egy hajléktalan ült a kárpitülésen, felállt, nem látszott semmi utána, de én már tudtam, nem ültem le utána, viszont egy kiscsaj, aki ezt nem látta, beleült miniszoknyával, elgondoltam, hogy utána még leült otthon is, és így viszi magán mindenfelé a fertőzést, ha ugyan egyből el nem kapott valamit eleve. Vagy ha vki feltette a lábát is az ülésre, esetleg koszos ruhával ült ott, vagy már egyből ő is vmi koszt, fertőzést odarakott, én meg abba ülök bele, szóval nem tiszta. Ugyanígy az utcai padok, ahol szintén fekhetett előtte hajléktalan is, kutya is, gyerek is lehányhatta, aztán letörölték, cipővel is felállhattak, én meg ott ülök utána. Na ezért van az, hogy az utcai nadrágomat egyből veszem át, ahogy hazaérek, és semmi pénzért le nem ülnék otthon sehova.

Csak ám ezt senki nem tolerálja, hülyének néznek, mániásnak, biztos dilis vagyok, és mindenki simán beleül abba, amit talál, és abban, amiben éppen van. Ezért ránőtt már a kezemre a vizes szivacs, takarítom a textíliákat ész nélkül, ami miatt szintén bolondnak néznek.

A másik: olyan emberek szoktak hozzánk járni, akiknél 4 kutya eszik-sz@rik-menstruál a lakás bármely pontján, így pl evett már fotelban a szemem láttára az egyik, hugyozott már az ágyba a másik, összevérezte a szőnyeget a harmadik, amelyik szuka, szóval én, ha leülök náluk, azt a gatyát otthon már az ajtóból hajítom a szennyesbe. Ezt sem érti meg senki, hogy miért. Amikor tudom, hogy ők jönnek, akkor nagymosást tartok utánuk, mert azt is tudom, hogy igen ritkán fürdenek csak (pedig megtehetnék, de nem szeretnek fürdeni), és hát a kutyaszag az izzadságszaggal keveredve már érződik rajtuk. Én pedig nem vagyok hajlandó abba tisztán lefeküdni, ahová ők leülnek, tudom, hogy milyen környezetből jönnek. Persze nekik nem mondom, de amikor elmennek, olyan ellenállást tapasztalok ilyenkor a család részéről, hogy ne mossak, mert minek, hülye vagyok, hogy csak csodálkozom, de tényleg, valóban hülye lennék?

25/L