Anyósom szerint komoly bajom lesz, szerintetek is?
Sziasztok.
Az a lényeg, hogy sajnos megbántam az oltásomat.
Pfizert kaptam, ami után rá két, három héttel elkezdett fájni a bal arcom főleg a fülem körül, a fülem felett a hajas résznél és még a szem alatti csontom is. 3 teljes héten keresztül fájt és nagyon sokszor sírtam miatta, mert fájdalom csillapító nem segített. :( eddig soha nem éreztem ehhez hasonló fájdalmat és földön kívülinek éreztem magamat.
Azóta hálistennek elmúlt. Voltam neurológusnál, volt egy mri-m, ami negatív lett, így szerencsére ezzel kapcsolatban nincs gond.
Azonban kitapogattam egy csomót a fülem mellett, ami akkora, mint egy borsó szem. Làtta fül orr gégész is és rá írta a leletre, hogy megnagyobbodott nyirokcsomó? És hogy patológiás -e kérdőjellel. Elküldött ultrahangra és a leletre babnyi méretet írt. Ez egy nem mozdítható tömör csomó.
Már a fájdalom megszűnt ugyan, de sokszor érzek feszítést arról az oldalról.
Az anyósom úgy jön képbe, hogy a múltkoriban beszéltünk az oltásokról és ő nem oltakozott és elkezdett mutogatni nekem orvosok véleményét a pfizerről, hogy milyen felelőtlenség, hogy fiataloknak adják, akiknek még most osztódnak a sejtjeik és hogy ki tudja milyen betegségek lesznek még, akár komoly baj is lehet, mondta az anyósom.
Mondtam neki, hogy ezt most hagyjuk abba, mert én már utólag nem tudok mit tenni! Nem tudom kivenni magamból. Második oltást direkt nem is adattam, többet már nem tehetek, de nem akarok még hallgatni is, ha igaz, ha nem, mert tönkre tesz lelkileg.
Sajnos pánik beteg lettem. Éjszaka óránként felkelek és félek, hogy a nyirokcsomóm esetleg rákos és hogy ez az oltástól van és igaza van anyósomnak komoly bajom lesz és fiatalon meghalok és felesleges gyerekeket vállalnom, pedig én mindig is sokat 3-4-et szerettem volna és elképzelem, hogy egyedül kell hagynom őket és nem nevelhetem fel őket vagy hogy nem dolgozhatok a szakmámban, amiért annyit tanultam vagy nem élhetek a szerelmemmel, akivel már alig várjuk, hogy összeköltözzünk, jövőre szeretnénk.
Sajnos az önbizalmam a padlón lett és a szervezetemben vetett hit.
A csomó már kb. másfél hónapja ott van.
Jelenleg sok a rossz gondolat bennem és már a páromnak is rossz, hogy mindennap rossz a kedvem, mert számomra az egészségem az első, mert ha én nem vagyok jól semmi más feladatot nem tudok ellatni és nem tudom elfogadni, hogy én nekem bármi bajom legyen, mert szerintem jó géneket örököltem és egészséges életmódot folytatok és sose volt semmi bajom.
Csak ilyenkor jön anyósom válasza, hogy sajnos ez a vakcina csak kísérleti és ez bizony megbolygathatta azt az egészséges szervezetet és el vagyok keseredve.
Sajnos hiszek neki és tudom és bánom.
Azért írtam ki a kérdést, mert a válaszaitokra lennék kíváncsi mit gondoltok erről.
Voltam pszichológusnál is, mert ezzel piszkáltak, mert nagyon befelé vagyok fordulva és sokat vagyok egyedül. De a pszichológus nekem sajnos nem tudott segíteni. Lezárta annyival a beszélgetést, hogy hát csak nem lesz semmi baj és majd kiderül, bár nyilván igazat mondott, ez tény, de nem lettem nyugodtabb és ugyanúgy depis maradtam.
De hagyjuk szerintem.
Elnézést kérek mindenkitől, hogy panaszkodtam.
Sajnos az orvosoknak is amikor mondtam nem mondtak semmit.
Elfogadtam. És el is kell fogadnom, hogy ez volt és ez lett és ami elmúlt elmúlt és a jelenben igyekszem élni.
Majd jövőhéten az ultrahangon majd lesz valami, bizakodom, hogy jó hírt kapok és örökre elkerül minden betegség és bízok az erős szervezetemben.
Köszi, hogy írtatok és mindenjót kívánok nektek.
Sajnálom őt és én is bánom, de utólag nem tudok mit tenni. Másodikat már nem adatnék az százszázalék, de már nem vígasztalja szerencsétlen srácot, ha azt mondják neki, hogy miért tette ezt magával.....!!!!!
Utálom ezt az egész helyzetet, de ez van!!!!!!!!!
És szó sincs róla, hogy az egészségünk nem számít.
Nem tudtam rossz esetekről mikor még áprilisban beoltottam magam. Az egész családom oltakozott. Az apukám mindennap reggeltől estig a híradót hallgatta es már belefaradtam, hogy folyton azt mondta oltassam be magam és veszekedett azokra akik nem.
És én is jó döntésnek tartottam az oltást, mert egy ismerősnőm terhesen elkapta a covidot és majdnem tüdőembóliája lett, majdnem belehalt és olyan kezeléseket kapott, amiket senkinek nem kívánna és legszívesebben nem fogadta volna el, de ezek kellettek az életbe maradásához.
Másik ismerősmek szívritmus zavara lett.
Úgyhogy egyik se jobb a másiknál szerintem.
Amikor beoltattam magam viszont csak a rossz vírus okozta következményekről hallottam.
Így utólag bíznék inkább a szervezetemben!!!!
Hogy elkerülöm a vírust vagy hofy nálam nem lenne semmi, de nem adatnék semmit!!!!
De hiába hibáztatjuk szerencsétlenül jártakat, már vissza nem csinálhatják!!!
Én inkább azt hibáztatom, aki káromkodik azokra, akik nem oltakoznak és nem hiszik el, hogy így vagy úgy járt... mert bizony van ilyen.
Igen vicces..:) vagyis szomorú
Ennek nem így kéne lennie
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!