A kollégámnak oltottan kevesebb az antiteste, mint nekem oltatlanul, ő mégis mehet mindenhova igazolvánnyal, én meg nem. Rendben van ez így?

Azt kell megérteni, hogy az oltás hatékonysága nem egyéni szinten van nézve, hanem x emberre nézve, azaz ha a másik ember is oltott, akkor hiába van 100 akinek nincs elég antiteste a 100 000-ből, összességében a fertőzés veszélye kicsi az oltottak között, mert a többiek védik.

Az egyéni tesztek az illető egyéni védettségét mutatják.

Azaz nyilván, ha valakinek az immunrendszere nem alakít ki megfelelő immunválaszt, akkor oltás ide vagy oda könnyebben elkaphatja és nagyobb esélye rá, hogy betegebb legyen.

Naív dolog azt képzelni, hogy a kártya egyéni célból született. A lényege az, hogy tömeges szinten kezelhető legyen a helyzet.

A nevén lehet vitatkozni, de mivel oltottságot és átesettséget is igazol, így kérdés mi lenne a jó.

Nem jelent semmit az antitest miért nem lehet ezt megérteni?

Fertőzés elleni védettséget nem csak az antitestek száma adja.

Még mindig nem az antitest az egyetlen ami védettséget ad az oltás után.

Ha szeretnél menni ide-oda akkor kérd az oltást. Ha félsz az oltástól, akkor maradj otthon.

#18

A spanyolnátha koronavírus? Mióta? Mi a forrása ennek?

Influenza A vírus volt...

Nem az antitest száma ami mèrvadó.

Idèzek egy cikket.

Forrás: [link]

"

Fertőzést követően a szervezet felismeri, hogy eddig ismeretlen, idegen betolakodó került a rendszerbe, a veleszületett védekező rendszer tagjai azonnal megpróbálják felvenni a harcot a vírus ellen. Ennek az első vonalbeli védekezésnek a hatásfoka nagyban függ a D-vitamin ellátottságtól, de sajnos csak ideig-óráig tud kitartani, mivel a koronavírus számára ez az ősi, primitív védekezési forma önmagában nem ellenfél. Szerepe mégis fontos, mert időt nyer a másik, sokkal hatékonyabb védekezés megszervezéséhez, mely során a „szerzett” vagy „tanult” immunválasz megindul. Ennek első lépéseként úgynevezett IgM típusú ellenanyag képződik, mely egy viszonylag nagy molekulaként nem tudja elhagyni az érpályát, szerepe csak abban van, hogy a vérbe kerülő kórokozókat semlegesítse. Később, 1-2 hét múlva az ellenanyagot termelő sejtek érésen mennek keresztül és egy sokkal hatékonyabb, a szervezetben mindenhol jelen lenni képes úgynevezett IgG molekulát kezdenek el termelni. Ezzel párhuzamosan az IgM termelése már nem szükséges, szintje fokozatosan nullára csökken. Az IgG típusú antitestek szerepe, hogy a testfolyadékokban, a sejtek közt közlekedő vírusokat semlegesítsék. Sajnos azonban a vírusok fő búvóhelye maga a fertőzött emberi sejt, ahová az antitestek nem tudnak behatolni. Ezért egy másik, úgynevezett sejtes (vagy celluláris) immunválaszra is szükség van, mely során a szervezet a saját fertőzött sejtjeit elpusztítja, így szabaddá téve a megbúvó vírusokat az antitestek számára. Mondhatjuk, hogy a hatékony védelem legfontosabb lépése éppen ez utóbbi.

A fertőzés lezajlását követően az antitestet termelő és a celluláris immunsejtekből is memória sejtek képződnek, így a következő fertőzés esetén nem szükséges 7-10 nap a hatékony immunválasz kialakításához, szinte azonnal maximális hatékonysággal tud reagálni a szervezet.

Az új koronavírus sajnos kifejlesztett egy megkerülő mechanizmust az immun memória kivédésére, mely során egyszerre szinte az összes celluláris immunsejtet aktiválja. A bekövetkező „káosz” lehetetlenné teszi, hogy a koronavírus ellen specifikus tartós immunválasz jöjjön létre, így fordulhat elő, hogy 3 hónappal a megbetegedést követően a páciens újra fertőződhet, illetve ez az egyik oka a „citokin-vihar”-ként ismert jelenségnek, amikor az immunrendszer a saját szövetek ellen fordul (leggyakrabban tüdőszövet), mely egyben a COVID okozta halálozás legfőbb oka.

Magas antitest szint mellett is tudnak fertőződni idősek, illetve azon betegek, akik igen súlyos, intenzív terápiás kezelést igénylő fertőzésen estek át, mivel ezen betegekben a hatékony antitest képzés ellenére a celluláris immunsejtekből nem képződik memóriasejt. "