Ha gyerekkorodban néhány rokon elsősorban rivalizáló hug az összes normál lázas betegségedet rémálommá változtatta, ezt hogyan lehet kompenzálni? Amikor a családban ha beteg voltál, nem kaptál támogatást, teát, együttérzést.
Hanem ezek helyett azt hogy végre ő lehet a népszerű, a kiskedvenc, mert a tesója kilőtte magát. Soha egy féltés, egy jó szó, hanem a hadjárat beindulása, amit ilyenkor barátoknak rokonoknak nyomatott:
Hogy ugye nem is vagyok beteg (38-39 fokos láz, nyiván orvos látott diganosztizált kaptam gyógyszert), kényeskedek, nem is fáj semmim, még ezt se bírom ki, rossz a személyiségem, a belsőm, és akkor tele pofával röhögött rajtam. Direkt olyan programokat szervezett hogy hideg vízben kell lenni, hogy hidegben kell lenni, soha egyszer egy támogatás, vagy akár csak egy békénhagyás nem játszott. Ha felvettem meleg ruhát, azt kifigurázta, a takarót szintén, minden rokoni és baráti társaságban, nyaraláson ahol megfáztam lejáratott, kihúzott, abból is ahová ő pofátlankodta be magát. Elfelejtettem mára ezeket, de a betegségek alatti extra félelemből mindig eszembejut. Hogy beteg vagyok mi lesz velem mindenki utálni fog megint, mint gyerekkoromban amit ő elért mindenkinél. Aztán gyógyulás, helyzet normalizálódás, lassan visszaszivárogtak mellém az emberek, de folyamatos félelem mert soha egyetlen egyszer sem kaptam azt hogy beteg vagyok és támogatnak, békénhagynak, kb 1 grammnyit ne adj isten aggódnak. Csak a hibáztatás és helyzet kihasználás folyt. Amúgy engem néhányan talán jobban szerettek nála, és ezt ilyenkor maximálisan át akarta fordítani, hiszem mindenki csak őt szeretheti.
Persze a szememben jópofizott ha nem voltam beteg.
A pszichológus csajokat vagy hülye ürgét nem értem, de már nem is érdekelnek. Valószínű állásnélküli pszichológusok akik itt toboroznak embert. Mert iszonyú agresszívek lesznek ha kiderül hogy nem voltak hasznosak.
Igazából azt nem értem, ha én válaszoló vagyok, és nem tudok segíteni egy kérdezőnek, lapozok másik kérdésre ahol tudok segíteni érdemben. Nem értem miért kell negatívkodni mások kérdése alatt.
Ismerek valakit, aki 78 éves. A mai napig bizonyos dolgok piszkálják igazságérzetét. Egy ideig lehet vele beszélgetni aktuális témákról, aztán jön a gyerekkora, hogy "jajj amikor ez és ez volt és ilyen módon nem figyeltek rám, akkor az nekem irtózatosan esett", "meg az is, amikor..." "amaz is"...
Ezt szeretnéd te is?
Pszichológusból elég sok van, toborzásról akkor lehetne beszélni, ha egyetlenegyhez akarna valaki embereket terelni.
Gondoltam még utoljára leírom a 78 éves ismerősömet, figyelmedet felhívva arra: nehogy ilyen maradj, mert a másoknak való örökös bizonyítási kényszer vezethet ide.
További szép estét, én már nem szólok hozzá.
Maximálisan a jóakarat vezetett válaszaimban még akkor is, ha mást feltételezel.
Aszta, milyen jóakaratú az utolsó! Most már a kérdező meg akinek kretén a tesója, apja, anyja, bántalmazója, bárkije, egyenlő is lett a 78 éves puszipajtásával...
Jószándék, ne röhögtess már. Te már nem leszel elviselhetetlen 78 éves, már az vagy, akármennyi éves vagy is. Attól hogy elvertél feleslegesen egy valag pénzt pszichológusra, attól még nem kell minden szemét családtag által terrotizált embernek pszichológusnál kikötni. Belőled is mi lett? Zombi. Nem volt értelme.
34 ...
Iszonyatos csúsztatásaid vannak. Az én gyerekkoromban rengeteg olyan élmény van ami csodálatos, és ezeket szoktam mesélni. Hiszen ezekre volt olyan irigy a kedvetlen húgom, hogy időnként elöntötte a fejét a mocsok. Én azt hittem ez nem olyan nagyon irigylésreméltó hanem csak normális gyerekkor és fiatalkor, de megtaláltam régebbi leveleit amik fröcsögnek az irigységtől. Panaszkodni sosem szoktam, ne magadból indulj ki...
A betegséggel kapcsolatban pedig nagyon jól haladok, pl beszéltünk azokkal is akikkel régen együtt nyaraltunk... Ők kérdeztek rá hogy vagyok most hogy beteg voltam, és kérdezte bezavart e a tesóm a hideg vízbe... Kiderült hogy ők is fáztak, csak miatta mentek be mert annyira erőszakos volt, és jót nevettünk az egészen utólag. Lehet hogy húúúúg vagy, de nem minden húg egyforma attól hogy éppen húg vagy attól nem biztos hogy az enyémmel kell azonosulnod, de szerintem sok dologban inkább neked kell visszamenned a pszichológusodhoz mert képtelen vagy objektíven ránézni erre a témára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!