Koronavírus gyanúval mentünk be az ügyeletre, de szinte kigúnyoltak. Érdemes aggódnunk hogy ha tényleg lesz valami, akkor ennyire nem veszik majd komolyan az orvosok, vagy csak mi fogtunk ki egy ilyet?

Két hetet voltunk Délkelet-Ázsiában, ahol egy hétig kétezer kínaival voltunk lényegében egy légtérben. Amikor hazajöttünk még minden rendben volt, de egy napra rá láz, torokfájás és légzési panaszok lettek, jóval súlyosabbak, mint egy sima megfázásnál szokott lenni. Én sem tartom valószínűnek, hogy koronavírus lenne, mert matematikailag elég kicsi az esélye, de bármilyen trópusi fertőzés lehet. (Hazai influenza biztos nem, mert nem volt hol elkapni.) Mivel a László kórházat hiába hívogattuk telefonon, hogy mit tegyünk, nem vették fel, bementünk az ügyeletre, ahol egy felületes vizsgálat volt csak, esélyt sem adott az orvos, hogy kiderüljön, mitől lehetnek a tünetek valójában. Csak aszpirint kell szedni, meg itthon feküdni. Ami viszont felháborított, hogy hiába mondtuk, hogy mi sem tarjuk nagyon valószínűnek a koronavírust, de valami más nálunk nem honos betegséget viszont annál inkább, szinte kigúnyolt, hogy nem kell bedőlni ennek a hisztériának, meg azt mondta, hogy előbb utóbb úgyis meghalunk. Hát köszönöm. Bízunk benne, hogy tényleg nem lesz komoly baj, de ez a hozzáállás nem nyugtat meg, mert ha netán tényleg lenne egy komoly eset, akkor ezek szerint azt is így kezelnék, illetve hogy mondhat egy orvos olyat, hogy úgyis meghalunk? Most megvárjuk a hétfőt, aztán elmegyünk egy másik orvoshoz is, mert valami oka csak van a panaszoknak. Az viszont aggaszt, hogy ha tényleg lesz valami, akkor azt mennyire veszik majd komolyan az orvosok. Eddig nem aggódtam a koronavírus miatt, mert szerintem is sokkal nagyobb körülötte a pánikkeltés, mint amekkora a baj, de most, hogy látom hogyan állnak hozzá itthon, lehet, hogy kellene.