Ki fél a fogorvostol? Miért?

Kicsi és kisebb koromban féltem a fogorvostól. Sosem azért mentem, mert kellemes, nem akartam, hogy nyúlkáljon, amiről tudtam, hogy fájni fog.

Mára, ha gondom van, félelem nélkül megyek a dokihoz. Szerencsére ritkán fordulok meg nála, de amikor igen, mint legutóbb néhány éve a gyökérkezelés miatt, attól sem kaptam infarktust, hogy végül három érzéstelenítőt adott be, ugyanis az első kettő nem hatott. Az elsőnél se éreztem a szurit, olyan profin csinálta a doki, pedig a levegővétel is cseszettül fájt. Előtte lévő fogdokiknál sosem adtak injekciót, mégis paráztam, mert nem volt fájdalommentes - kinéztem volna belőlük, hogy a szememet szúrják ki az ínyem helyett. A mostani dokihoz is először félve mentem, dacára, hogy apukám sok jót mondott róla, amikor ő ment hozzá. Szerencsére kellemes csalódás volt.

Én pár éve, amióta a halálomért imádkoztam a székben ülve, majd hétről hétre újra megkínoztak.

Előtte már mindig az első alig észrevehető problémával rohantam...