Szerintetek mi miatt pisilek lassabban?

A férfiak húgycsöve hosszabb (20 cm), oldalról S-alakú, egyben a nemi mirigyek kivezető csöve. Indulása után enyhe orsó alakú tágulatot képezve áthalad a prosztatán, és befogadja a prosztata-mirigyek kivezető-csöveit. Utána töri át a diaphragma urogenitale-t, ahol a harántcsíkolt záróizom-gyűrű található, majd a hímvessző barlangos testébe lép. A diaphragma alatt van a Cowper-mirigyek kivezető csöveinek torkolata, termékük semlegesíti a vizeletmaradékot, mielőtt az ondó kilövell. A húgycső aztán egy előre, fölfelé kanyarral a hímvessző gyökeréhez jut, a barlangos testben halad kb. 14 cm-t, majd egy öblös tágulat után a makkon a külvilágba nyílik.

A vizeletürítés mechanizmusa és szabályozása

A folyadék távozását a húgycső körüli záróizom akadályozza, ezért a hólyag nem ürül folyamatosan. Fokozatos megtöltődésével izmai elernyednek, különleges szöveti felépítésének köszönhetően fala nyúlik, a hólyag tágul, amit a hólyagfalban lévő receptorok jeleznek a központi idegrendszernek, azon belül gerincvelő keresztcsonti részének. Vizelési inger akkor jelentkezik, amikor a hólyagban lévő vizeletmennyiség kezdi elérni a nyomásváltozás nélküli befogadóképesség határát. Az első ingerek 80 ml-es telítettségnél érezhetők, de ekkor még sokáig továbbtelítődik a hólyag. Táguló szerv lévén nem rögzül mereven. A telített hólyag fölfelé domborodik, a hasüreg irányába. Ha a hólyag telt állapotában a szeméremcsont fölött megnyomjuk a hasfalat, még kifejezettebben érezzük a sürgető vizelési ingert.

A húgyhólyag vizelettartását és reflexes ürítését szabályzó paraszimpatikus központ a gerincvelő kereszttáji részében van. A reflexív működése nyomán a hólyagfali detrusor izom a nervus pelvinus nevű idegen keresztül összehúzódásra kap parancsot. A reflex már csecsemőkorban is működik, hiszen a még nem szobatiszta kisgyerek is csak bizonyos időnként pisil, majd lassan megtanulja ennek akaratlagos irányítását.

A vizeletürítésnek agytörzsi központjai is vannak. A szabályzás a tanulással agykérgi ellenőrzés alá kerül. A feszülés bizonyos fokánál az agy jelzést kap, hogy ideje üríteni a "tartályt". A hólyag azonban mindaddig nem ürülhet, amíg a húgyhólyag záróizmát az ember akaratlagosan zárva tartja. Felnőttkorban a húgyhólyag falának izomrostjai (m. detrusor) is csak az idegrendszer által közvetített, tudatosan adott parancsra húzódnak össze, és présel ki magából a hólyag vizeletet. Kivéve, ha ezt az utasítást a nagyon megtelt hólyag miatt egy másik idegen (nervus pudendus) érkező gátlás felülírja.

Vizeletürítéskor a hólyag izomzatának munkáját a hasfali izmok összehúzódása is segíti. Az egészséges, erős gátizomzat is fontos az egészséges vizeletürítéshez és tartáshoz. Ez tartja a húgyutak szerveit, és zárva is tartja a húgyhólyagot. Ha ezek az izmok veszítenek erejükből és rugalmasságukból, vizeletszivárgás lép fel. A gátizmok meggyengülésének különféle okairól később az inkontinencia okainál olvashat részletesebben.