Kezdek kétségbe esni. Mit tehetnék?

- Egyrészt, a pszichológus nem ér semmit se, ha nem mondasz el neki mindent. Ha titkolgatsz egy ilyen eléggé fontos szorongást az életedben, akkor cseszheted az egészet.

- Másrészt, a pszichológus munkájának sikere a kettőtök között kialakult bizalomtól, a szimpátiától, és az általa alkalmazott terápiás módszertől is függ. A pszichológus gyógyíthat mondjuk kognitív viselkedésterápiával, vagy mondjuk pszichoanalízissel, vagy mondjuk integratív terápiával, alkalmazhat ezek mellett még hipnózist vagy meditációt vagy relaxációs technikákat. A szakma nem egységes, és e módszerek közül kinek ez válik be, kinek az - ez az illető pszichés bajától is, de a jellemétől is nagyon erősen függ. Mindezek miatt ha egy adott pszichológus módszere nem jön be, vagy nem épül ki köztetek a kellő szimpátia és bizalom, akkor bátran váltani kell.

- Harmadrészt, a pszichológus nem oldja meg a bajodat helyetted. NEKED kell dolgoznod magadon. Úgyhogy, ha a pszichológus terápiája nem működik (talán azért mond alapvető dolgokat, mert semeddig se jutottatok együtt???), az ne csak benne keresd a hibát, hanem magadban is.

Csak kibújt a szög a zsákból...

Ennyiszer egy kommentben nem láttam még szerepelni ugyanazt a szót. Első kommentjeid alapján szerintem mindenki azt hitte, kedves kissrác vagy, csak gondjaid vannak, erre kisül, hogy egy aljas kis *** vagy. 17 évesen beközlöd nekünk, hogy már leszoktál a drogról, szerinted ez NORMÁLIS???

Egyébként a betegségedet bulémiának hívják, elég tipikus eset, kövérnek érzed magad, okádsz. Nem a sulitól félsz, csak azzal magyarázod, mert ciki lenne bevallani.