Miért csinálták ezt?

Megértem, kétségbe vagy esve. Az a baj, hogy erről sajnos nem az orvosok tehetnek, hanem a magyar egészségügy és az, hogy kb kiüldözik az orvosokat az országból így nagyon kevés van belőlük. Kevés a pénz, kevés a hely így lényegesen alacsonyabb a szint is sajnos.

Tényleg csak annyit tudok mondani, hogy ne az orvost hibáztassátok és reménykedjünk, hogy nem lesz baj! Talán rá lehetne kérdezni, hogy ha van hely más kórházban, van-e rá mód, hogy ott csinálják. Más ötletem nincsen.

Őszintén remélem, hogy meggyógyul az apukád!!!

Talán gyorsan másik orvost keresni !!! Az a megoldás, sajna a mai világba ( és ez elég szörnyü dolog ) korlátozva vannak a mütétek, mind a betegellátás száma is, és ez köszönhetö az egészségügyi miniszter és pajtásainak !!!

Viszont azt nem értem, ha meg van a nap a katéterezésre akkor utolag miért nincs hely ????? Ez furcsa, ezt azért megkérdeztem volna.!!! gyorsan uj doki ez fontos, nehogy baj legyen !!!

Jól értem, hogy megvolt az időpont most csütörtökre és mégis visszamondták? Ha igen, azonnal a betegjogi képviselőnek (minden rendelőben, kórházban ki van függesztve a neve, elérhetősége) ÍRÁSBAN! kell jelenteni.

Így nem fodulhat elő, hogy "elfelejt" utánajárni.

Mindenképpen erősnek kell maradnod, anyukádnak és apukádnak is nagyon nehéz most. Próbálj vidámságot csempészni a hétköznapokba, csicseregj, mondd el nekik, milyen vicces dolgok történtek aznap a suliban vagy suliba menet, a gondokkal egy ideig próbáld nem terhelni őket. Szomorú, hogy szinte gyerekfejjel felnőttként kell hirtelen viselkedned, de a szavaidból látszik, hogy érett és okos vagy, biztosan meg tudsz birkózni a helyzettel. Anyukádék nagyon büszkék lehetnek rád!

Apukádnak gyors javulást kívánok!

Szia! Sajnos a magyar egészségügyről nekem is megvan a véleményem. A szomszéd bácsinak egy agyi érelzáródása volt 64 évesen, ami szerintem még nem olyan sok. Egyik napról a másikra összeesett, lebénult, kórházba került, gépekre... az orvosok közölték, hogy mivel elmúlt 61 éves már nem tehetnek semmit. Amikor mesélték leesett állal, tágra nyitott, könnybe lábadt szemekkel álltam, és egyszerűen nem tudom erre most hogy reagáljak. 61... Aranyos, jólelkű, segítőkész bácsi volt, mindig mosolygott, ha az udvaron dolgozgattunk kérdezte tud e segíteni... két héttel azután hogy összeesett és kórházba került meghalt. Derült égből villámcsapás. Ez két hete történt, azóta legszívesebben bemennék a kórházba és szétvernék valakit, de a legnagyobb baj, hogy nem az orvosok tehetnek róla. A stílusukon van mit javítani ez igaz, de sajnos ők csak a közvetítők...

Amit tudok tanácsolni, hogy légy nagyon erős, éreztesd apukáddal, hogy szereted és szükséged van rá, így érezni fogja, hogy van miért harcolnia, nem adja fel olyan könnyen! Hiszen tudod, ha ő lélekben már lemondott arról, hogy jobban lesz, akkor csak egyre rosszabbodni fog az állapota. Ezt nem hagyhatod, és te mint gyermeke igen sokat tehetsz azért, hogy értelmet adj az életének! A másik tanácsom az lett volna, hogy ne várjatok tétlenül a kórházra, bármennyibe is fájjon anyagliga, azonnal keressetek egy magándokit, de úgy látom ez már megoldódott, aminek szívből örülök.

Ahogy előttem is mondták, a problémákat most egy darabig ne vidd haza, próbálj vidám maradni otthon, és erőt adni a szüleidnek, ugyanakkor a barátaidnak beszéld ki, ha valami fáj, ne maradjon benned semmi, mert úgy előbb utóbb begolyózol.

Ha éppen úgy érzed kicsúszik a talaj a lábad alól nyugodtan keress meg akár privátban is, és ha van valami fejlemény, akkor írj!!

Sok sok erőt és kitartást kívánok neked, és mihamarabbi gyógyulgatást apukádnak! 19/L