Az orvosi egyetemi klinikákon hol "ér össze" az orvosi és felsőoktatási beosztás? (lent)

4. bejegyzéshez: Nyilván sebészeti klinikákon az általános sebész szakvizsga. Vagy ortopédiai klinikán az ortopéd és traumatológus szakvizsga stb.

Azért kérdezem, mert a felsőoktatási beosztásokat már írtam, de ők nem csak oktatók, és nem csak oktatói beosztásuk van, de egyúttal orvosok is, tehát az orvosi hierarchia is érvényes:

alorvos

adjunktus

főorvos

laboratórium-vezető

osztályvezető

részlegvezető

igazgató

Ezt a Wikiről szedtem, de pl a szakorvost itt se látom.... Vagy egy szakorvos a kórházban alorvosnak számít?

Bocsánat, az én hibám. Nem emeltem ki, hogy olyan válaszolók kommentjei érdekelnek, akik kompetensek a témában, és nem olyanoké, akik az alapfogalmakkal sincsenek tisztában. A tanársegéd, adjunktus, docens és professzor NEM tudományos fokozat. Ezek felsőoktatási beosztások. Tudomány fokozat a PhD, ami egyeteme válogatja, hogy az adjunktus vagy docensi kinevezésnek előfeltétele-e. A kérdésem nem a PhD-ről szólt.

Egy klinikai tanársegédnek még nem feltétlenül van PhD-je, de egy docensnek már alapfeltétel. De ez két külö dolog. De ha elmész egy klinikára a docenshez vagy profhoz, neki is kell, hogy legyen szakvizsgája. De a medikus -> ált orvos -> tanársegéd -> adjunktus -> docens -> prof sorban nem tudom, melyiknek az alapfeltétele a szakvizsga. A PhD-t tudom, docens senki nem lehet enélkül.

Értem, van is benne igazság, mert ezt én is így tudtam, hogy a tanársegéd poszt betöltésének nem feltétele a PhD megléte, de a feljebb lépéshez már igen.

Viszont a tanársegéd/adjunktus/docens/egyetemi tanár beosztások OKTATÓI beosztások, a kutatói munkaköri megfelelői ennek a tudományos segédmunkatárs/tudományos munkatárs/tudományos főmunkatárs/tudományos tanácsadó/kutatóprofesszor.

Előbbi oktatói munkakör, utóbbi kutatói munkakör. Orvosi egyetemeken pl intézmények által van szabályozva, hogy szigorlatoztatáshoz minimum docensnek kell lenni, adjunktus nem szigorlatoztathat. Ez azért fontos különbség szerintem, mert pl egy orvosi egyetemi klinikán, ha egy orvos nem kutat, attól még van felsőoktatási beosztás, mert oktató tevékenységet végez. És hogy pl szigorlatoztathasson, nem elég szakorvosnak lennie.

Engem amúgy az érdekelne elsősorban, hogy egy klinikán ha valaki egyetemi tanársegéd akar lenni, mondjuk ortopédiai klinikán, annak előfeltétele-e a szakvizsga, vagy hogy van ez? Elég furcsa lenne egy adjunktus vagy docens OKTATÓ pl az ortopédiai klinikán (csak, hogy a példánál maradjunk), akinek amúgy nincs meg a szakvizsgája. Tehát valahol biztos meg kell szerezni a klinikai oktatótevékenységhez a PhD-n kívül a szakvizsgát is, hisz oktatás mellett gyógyítanak is.

De ez egyértelmű... Ezeknek a titulusoknak már eleve alapfeltétele a PhD, amit tudományos munkáért, publikációkért és a végén a doktori disszaertációért, annak megvédéséért kap valaki.

Nézzetek már utána az oktatói és kutatói munkaköri beosztásoknak. Leírtam, de mindegy. Attól, hogy egy pl egy docensnek kutatnia is kell, ez még egy OKTATÓI MUNKAKÖR.

De persze a kérdésemre még mindig nem kaptam választ, csak a kötekedés megy. Akkor vegyünk egy újabb példát, hátha így érthetőbb lesz.

Adott egy belgyógyász docens, mondjuk a SZTE-ÁOK I-es belklinikáján.

Neki van tudományos munkája, oktat hallgatókat és a betegellátásban is dolgozik. Neki már megvan a PhD-je, mivel ez a docensi kinevezés egyik alapfeltétele.

Viszont mivel gyógyító tevékenységet végez, valahol alapfeltétel a szakvizsga is... Ezt milyen sorrendben szokták megszerezni? Klinikán aligha dolgozik orvos docens, adjunktus, aki nem kezel betegeket. Az egyetemi tanársegédi munka mellett kezdik el párhuzamosan a rezidensképzést? Vagy hogy? Olyat hallottam, hogy valaki szakorvos, tanársegéd, párhuzamos PhD és utána lehet szakorvosként PhD-vel adjunktus, és így feljebb? Vagy mikor szerzik meg ők a szakvizsgát?