Beteg emberként miért nekem kell másokban tartanom a lelket?

Miért nem sírhatok ? Néha annyira kisírnám magam, de nem lehet , mert mindenki azt várja el hogy jó pofát vágjak az egészhez, és azt mondjam jól vagyok . Ezt csinálom , de vannak napok amikor olyan jól esne kisírni magam, hogy ugyan miért kell így lennie és miért nem lehet normális életem ... de nem tehetem meg! Hogy miért nem? Mert ha látják hogy sírok, akkor szomorúak lesznek és ők is sírni fognak. Így is sírni szoktam előttem, míg én mosolygok rájuk . Ha látnának sírni , félek, hogy még jobban összetörnének, és nem akarok nekik rosszat.

Nem akarok pszichológushoz menni ( már voltam ) , mert annyit ismételget hogy nem vagyok jól, és ismerjem be magamnak hogy nem vagyok jól, DE én az idő nagyrészében jól vagyok, életvidám . Csak néha vannak hullámvölgyek, de nem hagyom őket látattni . Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust .

Tehát most őszintén ilyenkor mit tegyek?