Milyen egyértelmű különbség van a skizoid személyiségzavar és az asperger szindróma között?

A skizoid személyiségzavarnak semmi köze nincsen az Asperger-szindrómához. Az Asperger-szindróma az autizmusnak egy válfaja, és nem a skizofréniáé. A skizofrénia egyébként sem azonos a skizoid személyiségzavarral. (Ezt csak az első válaszoló miatt írtam).

A Tringer féle pszichiátria könyv ezt írja:

A személyiségzavar szituációtól független,

a helyzetek széles skáláján megmutatkozik.

Mégis, egyes helyzetekben az egyén önkontrollja

erõsebb, míg másutt a zavarok élesebben

mutatkoznak. Bár a személyiségzavar mind a

munkahelyi, mind a magánélet területén problémákat

okoz, elõfordul, hogy a nehézségek elsõsorban

a magánélet területén mutatkoznak. A

mindenki által kedvelt kolléga otthon elviselhetetlen

despota lehet (vagy fordítva).

SZKIZOID SZEMÉLYISÉGZAVAR

A szociális kapcsolatok iránti érdektelenség,

közöny, szegényes érzelmi kifejezõkészség jellemzi.

Szociális kapcsolataira éppen ezért a

visszahúzódás, távolságtartás jellemzõ. Érzelmi

kapcsolati igényekkel szemben értetlen, örömét

abban nem leli. Közönyös a szexuális kapcsolatokban

kapcsolatokban

is, a testi kielégülésen túl a kapcsolatban

érzelmileg nem vesz részt. Gyakran magányos,

szoros emberi kapcsolatai nincsenek. Érzelmileg

hûvösnek, tartózkodónak minõsül. Kritika és dicséret

iránt egyaránt érzéketlen, közömbösen fogadja

a visszajelzéseket. Szívesen merül el fantáziálásban.

Különlegesen vonzódik egyes tárgyakhoz.

Elõszeretettel foglalkozik metafizikai kérdésekkel.

A szociális normák, hagyományok iránt

meglehetõsen érzéketlen.

AUTIZMUS

Vezetõ tünetek. Az autizmusnak három

kardinális tünete van:

1. az érzelmi kötõdések hiánya,

2. a kommunikáció sajátosságai,

3. a magatartás sztereotipizáltsága.

ASPERGER-SZINDRÓMA

Az autizmus egy formájának tekinthetõ. A

nyelvi készségek nem károsodnak, és súlyosabb

értelmi hanyatlás sincs. Ugyanakkor a szociális

kötõdések zavara, valamint a sztereotipizált magatartás

különféle megnyilvánulásai megvannak.

Viszonylag jó prognózisú kórkép, amelynek alakulása

az értelmi színvonalnak függvénye.

Ami mindenképpen fontos, hogy a személyiségzavarok nem feltétlenül gyermekkorban kezdődnek, valamely külső behatásra is torzulhat a személyiség. Ettől függetlenül vannak, amelyek már gyermekkorban elkezdődnek. Szerintem azt viszont ki lehet jelenteni, hogy a felnőtt korban kezdődő betegség jó eséllyel nem Asperger, mert az autizmust szinte mindig felfedezik már gyermekkorban.

Ami szerintem a legfőbb különbség, az a sztereotíp viselkedés. Akár gyermekkorban kezdődik a szkizoid személyiségzavar, akár felnőtt korban, az autizmussal ellentétben ott nem jellemzőek a sztereotíp viselkedések.

Ezalatt az ismétlődő, repetitív viselkedést értem, megint idézek a könyvből:

A sztereotipizáltság mind az elemi mozgásokban,

mind az összetett magatartásmódokban

megfigyelhetõ (beleértve a beszédet is). Fiatal

korban jellemzõ a sztereotip, ritmusos végtag- és

törzsmozgás, hajlongás, himbálás. Játék közben is

megfigyelhetõ az egyszerû mozgások ismételgetésére

való hajlam. Az autista gyermekek kifejezetten

ragaszkodnak bizonyos, nem játékszerû és

nem puha tárgyakhoz. Minden változtatásnak ellenállnak,

a környezetüket is merev sémák szerint

rendezik el. Amennyiben valaki változtatni kíván

a „rendszeren”, a gyermek gyakran dühkitöréssel

válaszol.

Értem, hogy mire gondolsz, gondolom úgy érted, hogy mennyire viselkedik minden skizoid személyiségzavaros egyformán, vagy hogy ott is mennyire ütköznek ki az egyéni különbségek.

Szerintem ugyanúgy, ahogy semmiből nincs két egyforma betegség, ennél sincsen. Ahogy az elején írtam (vagyis a könyv írta), vannak olyanok, akik az élet bizonyos területein jobban tudják kontrollálni magukat, míg mások kevésbé. Ennek következtében van, aki bizonyos szituációkban jobb színben tűnik fel, mint egyébként. Az, hogy ez vajon mennyire lehet tudatos, nem tudom.