Drogtúladagolás esetén szenved az ember, vagy mindenféle szenvedés és fájdalom nélkül meghal? (F/21)

Kérdezd attól aki próbálta

Haláli helyeken fekszik a legtöbbje

Ez drogtól függ.

Mielőtt tovább olvasol, szeretném, ha beszélnél egy telefonos segélyszolgálattal. Komolyan. Ha úgy érzed, hogy para van, letojják a fejed, ott mindig meghallgatnak, nem tudsz nekik meglepőt mondani :)

Itt vannak rögtön ők: [link] ( 116-123 )

A válasz pedig:

Ha kábítószerre gondolsz, abból is nagyon sok van.

Van olyan, amit kb. lehetetlen halálosan túladagolni, mert a hatásos/mérgező adag aránya kb. akkora mint víznek, vagy a cukornak, vagy még nagyobb. Ilyen pl. az LSD, vagy a kannabisz. Ezektől csak "simán" rettenetesen rosszul leszel, de jó eséllyel nem fogsz meghalni értelmetlen nagy adagtól sem.

Ennek ellenére természetesen nagyon-nagyon erősen lebeszélek mindenkit arról, hogy felfaljon egy egész LSD-s képet. A klasszikus pszichedelikumok (szerotonin receptor (5HT2A) agonisták) közül sok van, amiket egészen nehéz túladagolni, de nem annyira, mint az LSD-t. A fenetilaminok esetében a veszély nagyon valós, némelyik kifejezetten veszélyes ilyen szempontból, de azt a halált az ellenségemnek sem kívánnám. Ugye ezek egyáltalán nem "kábító" szerek, tehát az ember nem szenderül tőlük békés álomba, hanem erős hallucinációk lépnek fel, és valamelyik mellékhatás hatalmasodik el annyira, ami az élettel összeegyeztethetetlen (érszűkítő hatás, vérnyomás emelkedés, testhőmérséklet emelkedés, stb).

A stimulánsokat, így az amfetamin származékokat, vagy a kokaint (de a kávét is), már sokkal könnyebb túladagolni. A hatás azonban minden, csak nem szenvedésmentes. A koffeintúladagolás kifejezetten gyötrelmes dolog, görcsökkel, üvöltve hányással. A többi sem sokkal szebb.

Az ópiátok már egy fokkal szelídebbek, már ha a fentebb említett saját hányásba tehetetlenül belefulladás annak tekinthető. A túladagolás leggyakoribb halált okozó tünete a légzés lelassulása, vagy megállása: a delikvens "elfelejt" levegőt venni, mivel az ópiátok elnyomják a légzési reflexet (és a köhögésit is, ezért jók száraz köhögésre).

A disszociatív szerek állhatnak valószínűleg a legközelebb ahhoz, amire te gondolsz: a dinitrogén-oxid és a ketamin okozott már halálos túladagolást: az előbbi esetében inkább fulladást, a második esetben sem egyszerű légzésleállásról van szó, mert olyat a ketamin nem igen okoz, hanem a már említett módon a barátunk a saját hányásába fullad bele.

A legális gyógyszerek igen kegyetlen halálnemeket tudnak előidézni: a diklofenák és az ibuprofen gyomor- és bélvérzést idéz elő mindenféle belső szervek károsodásával, amit már nem igen lesz idő cserélni. Ez több napos nagyon fájdalmas agóniát jelent.

A legdurvább ilyen szempontból a paracetamol. Történt már, hogy tinilány benyomott egy levéllel, hogy akkor szevasztok. Rosszul lett, de nem halt meg, a körülményekhez képest egészen jól volt kb. 48 óráig, amikor is besárgult, hasi fájdalom, fosvahányás jelentkeztek. Mentő elvitte. Kiderült, hogy elszállt a mája. Agonizálgatott néhány napig, majd elhunyt. (A tünetetek és a lefutás morbid módon vicces párhuzamot mutat a gyilkos galóca mérgezéssel.)

A lényeg, hogy nagyon nehéz fájdalommentesen meghalni. A klasszikus öngyilkossági módok elég durva dolgok, az emberek vagy nagyon impulzív módon cselekszenek, bele sem gondolva a következményekbe, vagy a kísérletet valóban csak kísérletnek és (tudom, tudom, közhelyes) "csak" jelezni szeretnének a környezetnek, hogy óriási para van.

Utóbbi esetben egy jó kis alattomos paracetamol mérgezés a lehető legrosszabb: mikor már tuti, hogy meghalsz, addigra szinte biztos, hogy meggondoltad magad.