Volt már alkalmatok, és ha igen akkor próbára is tettétek e már a szellemi, és a fizikai erőtök s kitartások legvégső határait?

Volt rá alkalmam többször is. 158 cm-es átlagos alkatú lány vagyok,azaz nem egy nagy darab. Nemrég a súlyomnak a többszörösét vittem haza többszáz kmre,tömegközlekedésen,négyszeres átszállással. Amikor először felvettem a 4 terjedelmes csomagot,eldőltem velük,aztán elhelyeztem őket magamon,erőt vettem,és haza tudtam őket hozni egyedül. Először azt hittem,nem fog menni egyedül,de sikerült. Más: sajnos nem vagyok egy jó futó,de veszélyhelyzetben úgy futok,mintha úsznék a levegőben,azt se nézem,mire lépek,csak megyek előre. Ugyanígy a gyaloglással is,ha valahol ciki futni,de mégis igyekezni kéne,akkor úgy gyalogolok,mintha szaladnék. Volt,hogy meg kellett jegyeznem több órás előadásokat,mert nem volt nálam semmi,és utána írtam le fejből. Adatokat,több telefonszámot,hosszú bevásárlólistát szintén. Még arcokat is,ami azért nagy teljesítmény,mert az arcokat amúgy kapásból elfelejtem,szinte senki nem ismerek meg. Nagyon sokat számított,hogy mindezeket tudatosan csináltam,tudatosan,odafigyelve tágítgattam a határaimat. Nekem ezek voltak.