Mi történik velem? ( Bővebben lent )

Pár hete vettem észre magamon a változást, hogy valami nem stimmel. Jelenleg azt mondhatom boldog vagyok, igen az vagyok, kaptam ez élettől egy hatalmas ajándékot, amit sosem gondoltam volna. Természetesen e mellett vannak nekem is apróbb gondjaim, de ezeken mindig is át tudtam lépni.

Mostanában viszont a legapróbb dolgokon képes vagyok elsírni magam. Tegnap este is csak gondolkoztam az élet nagy dolgairól és egyszerűen azt vettem észre, hogy ömlenek a könnycseppek a szememből. Sokszor érzem ezt a sírás kényszert és nagyon ritkán tudom csak visszafojtani. Gyengének érzem magam e miatt. Nem azért mert a sírás a gyengeség jele, mert nem, hanem, hogy jelentéktelen dolgokon kezdek el sírni, olyan problémákon akadok fent, amit eddig szinte nevetve semmisnek tekintettem. Ijesztőnek tartom ezt az állapotom, ez nem én vagyok! Sokszor elegem van tanulásból, munkából és legszívesebben csak feküdnék otthon. Pedig tényleg, bárki megkérdezné, lelkiismeret furdalás nélkül mondanám neki, hogy igen én is boldog vagyok végre, hisz valóban így van :)

Nem értem ezt a két ellentétet... Volt már valakinek hasonló problémája? Hogyan küszöbölte át?