Mi történik velem? Lelki beteg vagyok vagy bekattantam?

Menj el pszichológushoz, segít. Én egy éve járok. Olyan dolgaim voltak, amelyeket még magamnak sem tudtam bevallani, nem hogy másnak. Anya rángatott el pszichológushoz. Csomó ideig nem hittem benne, és lám csak kezdek meggyógyulni. Ne aggódj, normális vagy. Mondok pár dolgot az én esetemről. Olyan remegéseim voltak, hogy olyan volt, mint ha megállt volna a szívem, és azt hidtem elájulok, és ez a könnyebbik tünetek egyike, mert a többiről nem tudtam beszélni, mert rettenetesen szégyelltem, magam előtt is. Amúgy nekem is voltak ilyen napjaim, mint amilyet te leírtál. 14/l

12 évesen ez valamennyire normális, elmúlik majd.

Egyik sem. Csak gyengeség. Már, ami az akaratot illeti. De semmi gond. Ennyi idősen ez (még) normális. Az hogy filmet nézel reggel kilenckor rendben van, de hogy még délben is, meg délután is, már kicsit sok a jóból. Pihenni is kell, sosem vitattam, de legyen mérték abban is. A tulajdonképpeni bajod az, hogy a kötelességeknek nem akaródzik eleget tenned. (nem akarok iskolába menni, nem akarok találkozni senkivel...)Tudod, az élethez a kényelmetlen dolgok is hozzátartoznak. De az például, hogy reggel megvirrad nem tartozik a kényelmetlenségek közé. Te lehúzod a redőnyt, mert azt akarod, hogy tartson még az éjszaka.(Éjszaka nincsenek kötelességek, csak álmodozások) 12 éves vagy, most kezded megtanulni, hogy a gyerekkori szokásokat igenis le kell tenni és azt, hogy a dolgok nem mindig olyanok, amilyennek mi szeretnénk. Ahhoz, hogy leugorj bármilyen hegyről előbb meg kell mászni. Aztán, ha már fent leszel nézz körül kicsit, hátha onnan fentről mégis szebbnek látod az életedet. (Az érintésektől én is irtóztam annyi idősen, sőt még a saját testem is idegen volt számomra, de ami alól az ember nem tud kibújni előbb- utóbb beletörődik)Ölellek szeretettel.

B@sszus, bocsi elnéztem. Úgy olvastam, hogy 21, és nem 12... Hát ennyi idősen ez szerintem normális, csak mondom 21? húha ott már van valami. De 12 évesen nincs baj. /Első voltam/

3. vagyok. 21 évesnek magam is azonnal pszichológust javasoltam volna, de így az élet kezdeti nehézségeinél(amikor még csak a lustaságot kell legyőzni)nem szükséges szakértő segítségét kérni. Ágyúval nem lövünk verébre. Értelmes elfoglaltság kellene. Néha próbálj főzni valamit például.