Szociális fóbia?

Nem feltétlen szoc.fóbiád van. Ott kicsit többről van szó, mint kézremegés.

Sajnos én is hasonló cipőben járok. Nekem is remeg a kezem, de csak bizonyos helyzetekben. Rettegek ha alá kell írni, vagy éppen feles pohárral kell koccintanom. Ez fokozódik, ha valaki észreveszi, és meg is említi. Azt vettem észre magamon, hogy az ettől való félelem miatt kezdek remegni. Tehát "normális" esetben nem, de a félelem attól, hogy remegni fog. Akkor tuti így is lesz. Nem tudom mi a megoldás, de nagyon kellemetlen tud lenni.

Ezek mind-mind ismerősek számomra is. Rengetegszer fordult elő velem, hogy valamit ki kellett töltenem nyilvános helyen, ahol figyeltek. Gyakorlatilag olvashatatlan lett az irományom. Nagyon ciki, de nem tudtam ellene mit tenni. A postás is furán nézett rám, amikor aláírtam az elismervényt.

Ez biztos furán hangzik annak, akinek nincs ilyen problémája. De otthon, és nyugodt környezetben nincsenek ezek a tünetek.

Egyébként mindig nagyon izgulós voltam, és ebből adódhatott ez az egész. Izgultam, remegett a kezem, ezt észrevették és megjegyezték. Azóta előre félek, hogy így fog történin, és már előre pánikolok. Emiatt kerülöm az ilyen helyzeteket, inkább elutasítok, és kevesebbet járok emberek közé.

Egyébként nem félek emberek közé menni, és fel is találom magamat bármilyen társaságban. Csak borzasztó feszült vagyok!

Régen énnekem is voltak ilyen dolgaim. Elmúltak, amikor megértettem, hogy az emberek igazából fütyülnek arra, hogy te milyen vagy, remeg-e a kezed... és ha esetleg mégis észreveszik, hogy remeg, akkor is elfelejtik két perc múlva. Tehát csak te érzed úgy, hogy itt téged most valami komoly megvetés sújt, valójában csak futó és jelentéktelen figyelem az, ami rád terelődik.

Másik módszer: színészi képességek fejlesztése. Képzeljétek el, hogyan viselkedne ezekben a helyzetekben egy "normális" ember, és egyszerűen játsszátok el azt. Senki nem fogja észrevenni, hogy ez nem az igaz énetek.

doktorrossz!

Köszi a válaszod, nagyon jó dolgokat írtál le, tetszik amit javasolsz. Megpróbálom, és a kérdezőnek is javaslom! Persze könnyebb volt most ezt leírnom, mint e szerint élni is.:)