Az emberben a galandféreg hogy fejlődik ki ás milyen károkat okoz, volt valakinek ilyen fertőzése?

A galandférgesség kórokozói a simafejű galandféreg (Taenia saginata), és a horgasfejű galandféreg (Taenia solium). Előbbi akár 8-9 méter, míg utóbbi általában 2-4 méter hosszúságú kifejlett formában. Világszerte előforduló betegség.

Az ember általában a galandféreg lárváit tartalmazó nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt ("borsókás") marhahússal (simafejű galandféreg), illetve sertés-, vagy vaddisznóhússal (horgasfejű galandféreg) fertőződhet. A lárvák a vékonybélben a bélfalhoz tapadnak, majd kb. 3 hónap alatt fejlődik ki belőlük a felnőtt féreg. A kifejlett férgekből a test petéket tartalmazó hátsó részei (ún. proglottisok) folyamatosan leválnak, és a széklettel jutnak a külvilágba.

A fertőződés történhet a horgasfejű galandféreg petéivel is. Ekkor a petékből a vékonybélben kikelnek a lárvák, majd ezek a bélfalon átjutva a véráramba kerülnek. A keringéssel általában az izmokba vagy az agyba jutnak, ahol betokozódnak, így kialakítva a "borsóka" (cysticercosis) emberi megfelelőjét.

A vékonybélben élősködő kifejlett galandférgek tüneteket legtöbbször nem okoznak. Amennyiben a borsóka izmokban alakul ki, az adott izom duzzanatát, fájdalmasságát okozhatja. Az agyban kialakuló borsóka súlyos tüneteket, leggyakrabban epilepsziás rosszulléteket vált ki. A kórismét a székletből kimutatott peték, illetve a borsóka által sújtott szervek röntgen vagy CT vizsgálata nyújtja.

A kifejlett galandférgek elpusztítását niclosamiddal, illetve praziquantellel végzik, a betokozódott lárvák elölése általában albendazollal történik.

A fertőzés megelőzése érdekében a legfontosabb a vágóhídra kerülő állatok állatorvosi vizsgálata, a megfelelő hőkezelés!