Az embernek kell a társaság? És mivan ha én nem igénylem?

1

Én elvagyok, meccset nézek, sorozatot, filmet, animét nézek meg időnként játszok valamit és a közösségi médiába is felszoktam menni! Ez bőven lefedi a szabadidőm. Hogy nem unalmas e? Nem ijesztő e? Én már elfogadtam hogy nem szeretnek az emberek és igazából jobb is! Nincs vita nincs veszekedés nincs hazugság ami a barátságokban és párkapcsolatokban szoktak lenni

2

Gyíkember vagyok akkor 😅 jó valamennyire "kívánom" de elfogadtam hogy én nem vagyok olyan akit bárki szeretne. Már utcára sem szeretek menni mert félek hogy úgy néznek rám stb...

5

nem tudom annyira mi az a szociális szorongás de ha az hogy félek/nem szeretek emberek közt lenni akkor igen. bár ezt kiegészíteném azzal hogy ez kölcsönös, hiszen mások se keresik a társaságom és nem élvezik

az önbizalomhiányt viszont visszautasítom. én inkább azt hívnám önbizalomhiánynak aki kevesebbre értékeli magát mint ami. viszont én reálisan látom magam! Ahogy az iskolákban is szokott lenni hogy "valaki vagy sportos vagy okos" úgy ritkán de van olyan hogy "valaki sportos ÉS okos is" így vannak olyan lúzerek is mint én aki "nem sportos nem okos, és még csúnya és gáz is" én vagyok azaz ember aki tényleg egy senki és ezt az egyet tudom szeretni magamba hogy nem vagyok beképzelt és reálisan tudom látni magam

gondolom jön majd a komment "változtass magadon" próbáltam okosabb lenni, nem sikerült, próbáltam erősebb lenni, nem sikerült, próbáltam vicces/humoros és barátságos lenni, nem sikerült