Belső katéter (DJ/JJ) kivétele?

Most is azom van.

Nem vészes, gyorsan kint van, alig fáj.

Sziasztok!

Nekem szeptemberben volt egy műtétem, aminek az lett a vége, hogy délutáni vizitre ébredve mondta a doki, hogy egy ilyet kellett behelyezni. Alig voltam ébren, mindenem fájt, nem volt kérdésem. Aztán elkezdtem ezen gondolkozni és megkérdeztem a nővért, hogy ez mi is, mire ő azt válaszolta, hogy kérdezzem majd az orvost, de behozza a papírt amit aláírtam becsekkoláskor… aztán jött, hogy hm, nem írattak alá velem ilyet.

Voltak kellemetlenségeim. A kórházi időszak alatt a külső katéter hólyagban levő ballonja irritálóbb volt, és az igyekvés, hogy a napi 4-5 liter folyadék mellett sem akart tisztulni a vizeletem elvette a figyelmem minden másról.

Aztán hazaengedtek. Folyamatos pisilhetnék. Betudtam nyilván a műtétnek és a rengeteg folyadéknak. Hamar rájöttem, hogy nem sokat kell inni, hanem elnyújtva sokat, szinte folyamatosan éjjel is kortyolgatni. Ill. hogy pisilni milyen ülő szögben tudok, mikor vegyek közben nagy levegőt… 4 hétig ülve aludtam, mert nagyon fájt a vesémnél és a hólyagomnál amikor vízszintesbe kerültem. Eleinte keveset, majd többet tudtam, míg végül kizárólag háton ment egy egész éjszaka.

Szeptember 20-án volt a műtét. Voltam kontrollon, minden rendben volt, nem volt fertőzés. Doki azt mondta kellemetlen érzés lehet ennek a viselése. Bármikor rossz volt vagy fájt, arra gondoltam, hogy nov. 26-án kiveszik. (Egyébként azt olvastam, hogy 3-4 hónapig, max fél évig lehet bent egyhuzamban. Sajnálom azokat, akiknél így van. :( )

A kivétel egyáltalán nem fájt, ahogy nekem a tükrözés sem. Megállapította a doki, hogy szép a sebem belül és azt hittem minden kellemetlenségemnek vége.

Tulajdonképpen azért kezdtem olvasgatni dupla J témában, mert nem így lett. Fájt a vesetájék és szúró érzést éreztem a hólyagom felső részénél. Tehát nem a pisilés fáj, nem ég, véres stb. Volt hogy jobban, görnyedésig, volt hogy kevésbé. Hidegre sokkal érzékenyebb vagyok, már el merek indulni kocsival hosszabb távra, de pl. egy Paks-Pest távolságon min. 1x meg kell állnom mosdószünetre. Tehát egyébként még most is fájogat. Kellemetlen érzés. Januárban voltam UH-on, ott nem látszott semmi eltérés. Ugyanahhoz a dokihoz nem tudtam visszamenni, csak a kollégájához, aki egyébként a főnöke is, és nagyon arogáns volt. Tudom én, hogy hány embernek ültetik ezt az eszközt be egy évbe, senkinek nincs baja, meg hogy bőrbarát. (Fertőzésem akkor sem volt.) Nagyon felhúzott a tény, hogy ennyire nem érdekli a beteg oldala, véleménye. Konkrétan nem kíváncsi az orvostársadalom az érzéseinkre? Bevédte a kollégáját, akit én nem támadtam és a műtét biztosan jól sikerült, csak arra voltam kíváncsi, hogy miért érzek fájdalmat még mindig. Csak szerettem volna megérteni. Közölte, hogy nem fájhat. Nem mondtam ki, de arra gondoltam hirtelen, hogy talán túl kellene nézni azon, amit az egyetemen tanítanak és beszélgetni a páciensekkel, vagy kipróbálni saját magukon, hogy milyen is ezt viselni. :( :( :(

Arra tudok gondolni, hogy több méretben létezik ez az eszköz (az enyém 22 cm volt plusz a két végén a “karika/kampec”) és nekem nagyobb méret került behelyezésre mint amit a testi adottságaim indokolnak, ami esetleg ez alatt a kb. 8 hét alatt - nem tudom máshogy fogalmazni - kicsit kikezdte mozgás közben a vese alsó és a hólyag felső részét ahol a karika volt. (Pedig nem is mozogtam sokat, örültem sokszor hogy itthon eljárkálok. Ők meg azt mondták mehetek dolgozni és élhetem az életem a régi módon. :( ) Erre a mai napig nem derült fény. Várom, hogy minden “érzésem”, mert ugye fájdalmam elvileg nem lehet, elmúljon. Remélem ti jól vagytok!