Miért van az, hogy 2 percnél tovább nem tudok arra figyelni, amit tanulok?

Mert baromira nem érdekel a téma. Ami persze jelen oktatási rendszerünkben nem mentség, de valahogy így működik az emberi agy. Amit feleslegesnek érez, attól igyekszik szabadulni.

Pályaelhagyó tanár vagyok, de soha, sem diákként, sem pedagógusként, sem most, informatikusként nem találtam helyesnek a "magolást". A világon az egyik legértelmetlenebb dolog. Nem a memorizálás, amivel a bajom van, hanem hogy igazából ezek felesleges, nyers adatok, amiket tucatnyi forrásból meg tud szerezni az ember, ha szüksége van rá. Inkább a gondolkodást kéne fejleszteni az iskolákban, meg persze fenntartani az érdeklődést a különböző tudományterületek iránt. A nyers adatok fejben tartása száz éve még lehet, hogy fontos volt (bár Szent-Györgyi Albert is felszólalt ez ellen), de ma már felesleges. Csak ugye hiába változik a világ, az oktatási rendszer csak sok évtizedes késéssel fogja ezen változásokat követni.

Én sem voltam soha jó az önmagában értelmetlen adatok memorizálásában. De az iskolából kikerülve soha nem is láttam hátrányát, pedig egy rövid időt leszámítva mindig is diplomás munkakörben dolgoztam. Sokkal lényegesebb lenne, hogy a tanulókat megtanítsák az összefüggések felismerésére, az önálló, kritikus gondolkodásra, következtetések meghozatalára, találékonyságra, és nem utolsó sorban: az információk felkutatására, és azok rendszerezésére. Sokszor színötös tanulók képtelenek alapvető összefüggéseket átlátni.

De sajnos az oktatási rendszer azoknak kedvez, akik gondolkodás helyett memorizálni tudnak, azt is inkább csak rövid távon.

De a filozofálást félretéve: sokat segíthet az, ha az értelmet megragadva tanulsz. Igyekezz arra, hogy megértsd, és átlásd. Persze, ettől a számadatok még nem másznak bele az ember fejébe, de könnyebb behatárolni őket, és következtetni rájuk.