Hogy lehet hogy ébren van egy ember miközben műtik az agyát? Hogy lehet hogy szívátültetéskor úgy van az ember kis ideig hogy nincs benne szív?

Éber műtétekkel sokkal könnyebben és nagyobb mennyiségű beteg szövetet tudnak eltávolítani. Persze nem minden betegnél lehet alkalmazni ezt az eljárást.

Szívtranszplantációnál egy gép tartja életben a beteget, amíg megkapja az új szívet.

Nincs benne szív de csak pár percig.

Nem egy nagy dolog.

Mert pl. a nagyanyámnak nem pár percig, hanem egész éjjel nincsen bent a foga.

:)

Agyműtétnél nem vágják szét az agyát, hiszen össze se tudnák varrni. Általában kivesznek valamit (tumor, vérrög). Ezeknél nem számít, hogy ébren van-e az ember, mert az agya ugyanolyan ébren is. Az aktivitás nem játszik bele semmibe. Szóval akár lehet ébren is. Ennek előnye tud lenni, hogyha valami probléma van, akkor jelzi. Pontosabban máshogy, vagy épp sehogy sem reagál mondjuk a feltett kérdésre.

Szívátültetésnél megállítják a szívet. Amíg be nem indítják az újonnan belerakottat, addig 1-2 perc telik el. Ez idő alatt technikailag halott az ember. (De azt is meg lehet már csinálni, hogy egy géppel mesterségesen áramoltatják a testében a vért.) Leghamarabb az agy kezd elhalni, amiatt kell a lehető leghamarabb visszaállítani a vérkeringést. 5 perc után már fennáll az agysérülés esélye. De ez hőmérsékletfüggő is. Volt olyan eset, hogy nagy téli hidegben fél órát feküdt hallva egy ember, újraélesztették és nem szenvedett maradandó agykárosodást. A test többi része hosszabb időt is kibírna vérkeringés nélkül, az agy a korlátozó tényező.

Ez megnyugtató...

:)