Oltás-pártiak, mit szóltok most ahhoz, hogy Európa legátoltottabb országában 9 naponta duplázódnak az esetszámok?

"Miért erőlködünk egy olyan megoldással ami egyértelműen nem vezet célhoz, és csak késlelteti az elhalálozásokat, mert előbb utóbb a gyengéket úgyis utoléri egyik variáns."

Én mondjuk azért, mert embernek vallom magam, nem gépnek, és nekem számít az emberek élete.

"Tehát tudjuk már most, hogy vakcinákkal semmi esélyünk legyőzni a járványt. Pont."

Nem tudjuk. Te most megint néhány adatból próbálsz levonni következtetéseket, de a következtetésed már a kérdéssel is téves volt. Ezzel is az. Előszöris: az új mutáns lehet, hogy gyorsabban terjed, ugyanakkor esetleg kevésbé megterhelő az emberi szervezet számára. Mivel eddig MINDEN korábbi járvány vagy elhalt, vagy egy kezelhető szintre esett vissza, minden bizonnyal ezúttal is így lesz. Nyilván kérdéses, hogy mennyi idő alatt.

"Akkor miért nem próbálkozunk más megoldásokkal? Például gyógyszerek használata, újabb gyógymódok kutatása, esetleg természetes nyájimmunitás."

Meglévő gyógyszerekkel folyamatosan kísérleteznek, új gyógyszerekkel is próbálkoznak. Viszont eddig ezek is legfeljebb a tünetek enyhítésére voltak megfelelőek, vagy még arra sem. Ugyanakkor bárki, aki tanult akármennyi biológiát is, az tudja, hogy egy betegség meglőzésével sokkal jobb eredményeket lehet elérni, mint a kezelésével. A vakcina a megelőzésre (gyk: a súlyos lefolyás megelőzésére) szolgál, míg a gyógyszer a betegség tüneteinek enyhítésére. Azaz egyértelmű, hogy hosszú távon melyik hatékonyabb.

Újabb gyógymód? Például?

Természetes nyájimmunitás? Egyrészt: attól, hogy egyszer megfertőződtél, újra meg tudsz fertőződni. És még az sem biztos, hogy másodszorra nem lesz súlyosabb. Értsd: kevésbé működik, mint a vakcinák, lassabban valósítható meg, és lényegesen több áldozattal jár. A svédek megpróbálkoztak vele, mint ahogyan a hollandoknál is felmerült. Hamar rájöttek, hogy nem járható út.

"Előre nem szokás gondolkodni tudományos berkekben?"

De, éppen azt teszik. Különböző lefolyási eseteket vizsgálnak. És ha hiszed, ha nem, próbálnak annak megfelelően tenni. Az emberek - köztük te is - utólag okoskodnak olyan dolgokon, amiket hatástalannak vélnek. Pedig biztos, hogy más megoldás lényegesen rosszabb eredményekhez vezetett volna.

"Egyértelmű, hogy az oltások fabatkát nem érnek a megfertőződések ellen."

Ezt soha nem is állította senki egyetlen egy védőoltásról sem! Az oltásokat a betegség súlyos következményeinek megelőzésére "találták ki". (de ezt már rengetegszer leírtuk)

Kedves Válaszolók!

Ha valaki valamit nem akar megérteni, soha nem is fogja. Ne etessétek a trollt.

"Viszont ez esetben még mások megfertőzése ellen sem véd. Ilyen oltás azért kevés van."

Te tényleg hülyébb vagy, mint a sokéves átlag. Vagy egyszerűen tényleg csak troll.

Na jó, akkor legyen (ezredszerre is):

Hogyan fejtik ki hatásukat a védőoltások? [link]

"Minden vírus és baktérium a védekező rendszer (immunrendszer) egyedi reakcióját váltja ki, ebben speciális sejttípusok játszanak szerepet, melyek megtalálhatók a vérben, a csontvelőben és mindenhol a testben. Ide tartoznak többek között a „T-sejtnek” és „B-sejtnek” nevezett sejtek.

A védőoltás anélkül váltja ki a védekező rendszer aktiválódását (az immunválaszt) és a szervezet védekező rendszerének „memóriáját” egy adott kórokozóval kapcsolatban, hogy megbetegedést okozna.

A legtöbb védőoltás egy általában betegséget okozó vírus vagy baktérium nagy mértékben legyengített vagy inaktivált (elölt) formáját, illetve a vírus vagy baktérium egy kis részét tartalmazza. Ezt hívják antigénnek.

Amikor valakinek beadják a vakcinát, az immunrendszer „idegenként” azonosítja az antigént. Ez aktiválja az immunrendszer sejtjeit, hogy elpusztítsák a betegséget okozó vírust vagy baktériumot, és ellenanyagokat termeljenek vele szemben. Az ellenanyagok speciális fehérjék, amelyek segítenek elpusztítani a vírust vagy a baktériumot.

Később, ha a személy a tényleges, fertőzést, megbetegedést előidézni képes vírussal vagy baktériummal találkozik, a védekező rendszer „emlékezni fog” rá a korábbi védőoltás miatt. Ezért gyorsan a megfelelő ellenanyagokat termeli és aktiválja a megfelelő immunsejteket, hogy pusztítsák el a vírust vagy baktériumot, megvédve ezzel az adott személyt a betegségtől.

A védettség (immunitás) általában évekig, olykor akár élethosszig tart. Az időtartam függ a fertőzéstől és a védőoltás típusától.

A védőoltással kiváltott immunitás nem csupán a beoltott személyt védi, hanem védelmet nyújt a környezetében élő nem oltott embereknek is, például az olyan csecsemőknek, akik túl fiatalok a védőoltáshoz. Ez a „közösségi immunitás” csak akkor működhet, ha kellő számú ember kap védőoltást.

Ezzel szemben az a személy, aki úgy válik védetté, hogy elkapja a betegséget, más, nem oltott személyeket is kitehet a betegség kockázatának. Megbetegedés esetén fennáll a szövődmények kialakulásának kockázata is.

Az újabb vakcinák közül néhány nem tartalmaz antigént. Ezek a vakcinák ehelyett a szervezet sejtjeinek szóló „utasításokat” tartalmaznak arról, hogyan állítsanak elő egy igazi vírus kis részével azonos antigént.

Ezek az utasítások a következők lehetnek:

mRNS egy mRNS-vakcinában; vagy

módosított, ártalmatlan vírus, egy vírusvektor-vakcinában.

Amikor valakit beoltanak egy mRNS- vagy vírusvektor-vakcinával, bizonyos sejtjei elolvassák az utasításokat. Ezek a sejtek ezután rövid ideig termelik az antigént, mielőtt az mRNS-t vagy az ártalmatlan vírust lebontanák.

Az immunrendszer ezután „idegenként” ismeri fel az antigént, és aktiválja az immunsejteket, valamint antitesteket állít elő.

Egyes Covid19-oltóanyagok mRNS vagy módosított vírus felhasználásával fejtik ki hatásukat. A 2021 márciusa óta az EU-ban engedélyezett Covid19-vakcinák közül a Cominarty és a Moderna mRNS-vakcinák, a Vaxzevria (korábban COVID-19 Vaccine AstraZeneca) és a Janssen pedig vírusvektor-vakcinák."

Hogyan hatnak a védőoltások? [link]

"A védőoltások halálos betegségek ellen védik az embereket és a közösségeket. A vakcinázásnak köszönhetjük, hogy ma már nincs himlő, és hogy több más betegség – köztük a gyermekbénulás – is szinte teljesen eltűnt.

Mi a védőoltások szerepe?

A védőoltások segítenek abban, hogy immunrendszerünk legyőzze az egészségünkre leselkedő gyakori fertőző betegségeket. A beoltott emberek az esetek túlnyomó többségében nem kapják el a betegséget.

Időnként előfordul, hogy valaki a védőoltás ellenére is megbetegedik, de ebben az esetben a tünetek enyhébbek, és a gyógyulás is gyorsabb.

Néhány példa védőoltással megelőzhető betegségekre:

hepatitis B

humán papillomavírus-fertőzés (HPV)

influenza

kanyaró, mumpsz és rubeola

gyermekbénulás

tetanusz

tuberkulózis (TBC)

Mindenkinek jobb

A beoltott személy kevésbé hajlamos a fertőző betegséget átadni másoknak, tehát a védőoltás azoknak az egészségét is védelmezi, akik nem kaphatnak védőoltást, köztük:

a csecsemőkét,

a gyermekekét,

az idősekét,

az immunhiányos emberekét, például a rákbetegekét és

Ők mind hasznát látják annak, ha mások védőoltásban részesülnek, mivel kellő átoltottság esetén a betegség nem tud továbbterjedni a közösségben.

A közösségi vagy más néven nyájimmunitás eléréséhez sok embert kell beoltani. Ha elég sokan kapnak védőoltást, a fertőzési lánc megszakad. Milyen átoltottság szükséges ehhez? Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint például kanyaró ellen az emberek 95%-át kell beoltani ahhoz, hogy megelőzhessük a betegség elterjedését a közösségben.

A vakcinázás csökkenti a betegségek okozta terheket

A védőoltások azáltal, hogy csökkentik a megbetegedések számát, enyhítik a betegségek társadalmi és pszichológiai hatásait, és csökkentik a kórházakra és az egészségügyi rendszerekre nehezedő terheket. Ez azt jelenti, hogy erőforrásainkat más betegségek – például a rák vagy az Alzheimer-kór – leküzdésére fordíthatjuk.

Mi a koronavírus-oltóanyagok hatásmechanizmusa?

A vakcinák felkészítik immunrendszerünket (szervezetünk természetes védekező rendszerét) arra, hogy felismerje a kórokozót és kivédje a támadást.

A védettség kialakítása

A Covid19-oltóanyagokkal kapcsolatos kutatások túlnyomó többsége arra irányul, hogy a koronavírusra jellemző fehérje vagy annak egy része védőhatást váltson ki a szervezetünkben. Amikor az ember megkapja az oltást, az immunválaszt vált ki. A legtöbb Covid19-oltóanyagból két adagra van szükség a védettség kialakításához.

Ha a beoltott személy később megfertőződik a koronavírussal, immunrendszere felismeri a vírust, és már fel van készülve a vírustámadás kivédésére."

Sakkban tartott kórokozók - Hogyan hatnak a védőoltások? [link]

" Nap mint nap mindenki idegen anyagokat lélegez be, juttat a szervezetébe evés-ivás során, vagy más módon kerül érintkezésbe velük. Milliárdnyi immunsejt veszi fel a harcot ezekkel a betolakodókkal szemben.

A legtöbb kórokozót sakkban tudja tartani a szervezet. Néhány kórokozó azonban olyan agresszív, hogy nem pusztán megbetegítik a megtámadott szervezetet, hanem maradandó károsodásokat is okoznak. A védőoltások erősítik az immunrendszert és segítik bizonyos fertőző betegségekkel szembeni küzdelemében.

Összetett védelem

Az emberi immunitás speciális és általános védelmi rendszerek bonyolult hálózata, melyek állandó kapcsolatban állnak egymással. Az immunrendszer fő feladata, hogy különbséget tegyen saját és idegen közt, és hogy megvédje a szervezetünket az idegen anyagokkal és kórokozókkal szemben. Az immunrendszerhez tartozik a csecsemőmirigy, a lép, a csontvelő, a nyirokcsomók, a mandulák és a bélben található limfoid szövetek (Peyer-plakkok).

A fehérvérsejtekről

Fehérvérsejt (FVS): a csontvelőben képződő, maggal rendelkező sejtek. Fő feladatuk a védekezés, fertőzések leküzdése. 5 fő fajtájuk van (granulociták: eozinofil, bazofil, neutrofil, monociták, limfociták). Ha a szervezet bármely pontján pl. fertőzés alakul ki, számuk és arányuk rövid időre megváltozhat. Bővebben a vérsejtekről>>

Immunsejtek a test majdnem minden szövetében vannak.

Nem specifikus védelem

Ha idegen anyag jut a szervezetbe, elsőként a nem specifikus védelem válik aktívvá. Ehhez a sejtcsoporthoz tartoznak a neutrofil garnulociták, monociták és makrofágok. Ezeket kémiai hírvivőanyagok csalogatják a megfelelő helyre, ahol megpróbálják bekebelezni az idegen anyagokat. A természetes ölősejtek (NK-sejtek) képesek átlyukasztani a sejtfalat, mindenek előtt arra specializáltak, hogy a tumorsejteket és a vírusokat ártalmatlanítsák. Ezek a sejtek továbbá olyan hírvivő anyagokat (citokineket) termelnek, amelyek még több védekezésben résztvevő sejtet vonzanak a megfelelő helyre.

Specifikus védekezés

Az immunrendszer specifikus komponensei fejlettebbek. Képesek tanulni, alkalmazkodni és emlékezni. Ebben a védelemben a limfociták játszanak fontos szerepet. Két fő csoportra oszthatók: T-sejtekre és B- sejtekre. A T- sejtek fontos szerepet játszanak az immunválasz szabályozásában és irányításában. Az aktív B-sejtek (plazmasejtek) antitesteket termelnek. A limfociták aktiválódnak, mégpedig oly módon, hogy a nem specifikus védelem sejtjei a behatolt kórokozókat felszínükön mutatják be (antigénbemutató sejtek).

Egy fertőzés után a sejtek egy része memóriasejtként megmarad, ez azt jelenti, hogy a sejtek emlékeznek a kórokozókra. Ha a szervezet újra kapcsolatba kerül a kórokozókkal, a memóriasejtek hatására sokkal hatékonyabb és gyorsabb immunválaszra van lehetőség. Így a kórokozókat leküzdik, mielőtt betegséget okozhatnának.

A védőoltás lényege

Immunrendszerünk a védőoltásoknál használja ki ezen képességét. Az aktív védőoltásnál oltóanyagként legyengített kórokozókat vagy bizonyos fehérjéket (proteineket) és cukormolekulákat juttatnak a szervezetbe.

Ezek már nem okoznak betegséget, hanem a specifikus és nem specifikus immunrendszert aktiválják. Ennek során a szervezet specifikus antitesteket és memóriasejteket termel."

Védőoltások [link]

9-es

Az nem 5-szörös különbség! Kórházba abból a 800-ból 780 olyan lesz, aki nem kapott oltást, 20 meg olyan, aki igen. Ezt persze te nagyvonalúan nem vetted figyelembe, mert nem illik az elméletedbe.