Voltál már anorexiás?elmeséled hogy volt? :)

Igen, voltam. Eleinte csak annak indult hogy fogyjak egy pár kg ot ekkor 65kg voltam. Nem voltam/ vagyok veszélyesen sovány. 175cm és 55kg vagyok. De nekem agyban volt a gáz. Féltem az elhízástól és ezért az evéstől is. Alig ettem valamit. De ezen változtatnom kellett hogy továbbra is bírjam az edzéseket. Heti 5×1.5-2óra+meccsek 1óra/db, van hogy egy hêen volt 5 mecsünk is akár lluszban az edzések mellett. Kézilabdázok.

*héten. Bocsánat elírtam. És az hogy keveset ettem azt úgy értem hogy volt amikor ettem 200kalóriát összesen egy nap, de volt hogy még annyit sem.

Eleinte en is csak fogyni akartam, fogalmam sem volt a kaloriakrol meg hasonlokrol. Egyre jobban belemelyultem, pár hónap alatt 59 ről 48 ra fogytam (175cm magas vagyok). Elzártak minden sportszerű tevékenységtől, ott kellett hagynom a kézi csapatomat és izoláltam magam mindenkitől. Minden percben az éves járt a fejemben, gusztustalan módokon kerültem ki, hogy ennem kelljen egy falatot is, egy igaz szavam nem volt a taplalkozasomrol meg a pszihologusomnak se. Ha sikerült, hanytattam is magam. Többször elajultam publikusan, majdnem intezetbe zártak. A mai napig küzdök vele.

Fogyókúrának indult, 166 cm és 56 kg voltam akkor, aztán nem bírtam leállni, és 45 lettem. Előtte rengeteget bántottak suliban, és édesanyámmal sem volt soha jó a viszonyom, gondolom ezek miatt alakult ki az anorexia. Utána 3 évig 45-53 kg között ingadoztam, most a járvány és az ezzel járó bizonytalanság, korlátozások miatt nagyon szükségem volt az irányítás illúziójára, amit az anorexia tökéletesen megad. 10 kilót fogytam mióta tart ez az egész, most 43 kg és 170 cm vagyok, és sajnos még mindig nem tudok megállni.