Ha kevés az orvos Magyarországon, miért nem viszik lejjebb az egyetemi felvételi ponthatárokat? Miért nem könnyítenek a tananyagon?

*praktika = gyakorlat

*felhárobodások = felháborodások

Bocsi az elírásokért :)

"Ha kevés az orvos Magyarországon, miért nem viszik lejjebb az egyetemi felvételi ponthatárokat?"

Teljesen rossz a következtetésed. Nem azért van kevés orvos, mert ne jutnának be az egyetemekre a magas ponthatárok miatt. Eleve a ponthatárokat a jelentkezők számához, és pontjaihoz igazítják. Nem hasraütésre állapítják meg.

Azért van kevés orvos, mert elmennek külföldre, ugyanis rosszak a fizetések, a kórházak felszereltsége, és sok a túlóra (amit néha ki sem fizetnek). És a baj, hogy ez egy ÖNGERJESZTŐ folyamat. Minél többen mennek ki, annál több munka (éjszakai, hétvégi ügyelet, adminisztráció) hárul az itthon maradottakra, tehát szép lassan ők is ki fognak menni, vagy otthagyják az egészet.

De ide tartozik az is, hogy mióta 2 emelt érettségi kötelező, azóta az orvosi szakokon a lemorzsolódás minimális. (Itt nem feltétlenül az érettségire megtanult dolgok tudása számít, hanem a szemlélet, a képesség a tanulásra, stb.)

"Miért nem könnyítenek a tananyagon?"

Mert senkinek sem az a célja, hogy félművelt kuruzslókkal gyógyíttassa magát. Az orvosok társadalmi megbecsülése nagyon magas, ez köszönhető annak, hogy mindenki tudja nekik milyen sokat kellett tanulniuk, mivel szükség van arra, hogy rendszerszinten lássák (átlássák) a betegségeket.

"Sok gimis évfolyamtársam gondolkozik, hogy orvoslásra adja a fejét, bevallom Én is."

Ez nem kényszer, hogy "rá kéne adni a fejünket". És ne légy nagyképű (Én). :)

"430 pont kell a sikeres felvételihez minimum, ez botrányos."

Ez nem igaz. Pécsre csak 418 pont kellett idén:

[link]

Azért kevés az orvos, mert tanulnak 6-7 évig, és keresnek nyamvadt 220 ezret jó esetben, és inkább elmennek külföldre.

Akiknek nem lehet magánpraxisa, mert pl SBO-s, az lószart nem kap a munkájáért.

Ha megköveztek, akkor is: sok mindenben igaza van a kérdezőnek.

A cikket is szívesen elolvastam volna, amiből az idézet van.

A ponthatár csökkenthető lenne, ezzel párhuzamosan a felvettek száma is nőne. De ahhoz növelni kell az egyetemek képzési kapacitását. Több oktató, kisebb csoportok. Ez a kormány felelőssége. Miért lenne ez jó? Egyrészt a nagy számok törvénye alapján többen végeznéánek, és többen is maradnának itt. Főleg, ha a kórházakban is jobbá tennék a körülményeket és a fizetéseket is. Szintén a kormány felelőssége.

Az oktatásnak meg valóban gyakorlatközpontúnak kellene lenni, szemléletet kellene adni, és nem a puszta lexikális tudásra menni (aminek 90%-át nem is lehet, és nem is kell hosszú távon észben tartani).

#7:

„Már így is olyan emberek jutnak el hatodévig, hogy imádkozom, hogy a büdös életben ne kerüljek se én, se a rokonaim a kezük közé, de még diplomát is kapnak, mert "ha már eddig eljutott, csak átrugdossuk valahogy".”

Ez is azt mutatja, hogy a MOSTANI rendszer nem jó.

Alapvetően igazad lenne, de a fenti módon minden általad felvetett probléma orvosolható lenne.

#8:

„Néha pont az a legnagyobb baj az orvostudománnyal, hogy a folyamatos fejlődésnek köszönhetően annyira nagy terület, hogy egy ember képtelen az egészet átlátni. Pedig pont az kellene sokszor, hogy ne részleteket lásson, hanem az egész tünettant egyben.”

És pontosan ez az, amihez a mai, citokinekre és transzkripciós faktorokra alapozott oktatásból kimarad. Nem azt, és nem úgy tanítják, amit és ahogyan kellene. Tisztelet a kivételnek. A legtöbb vizsga elméletközpontú és tele van felesleges lexikális dolgokkal. Aki nem látja át az anyagot, de tudja ezeket, átmegy. Aki átlátja, de nem tud minden apró felesleges butaságot: megbukik. Azok a hallagtók, akikből a legjobb orvos lenne, jellemzően harmadévig se jutnak el, mert az anatómusok (akiknek gőzük nincs a klinikumról), biokémikusok (akik nagy része nem is orvos) és élettanászok (akik közt szintén vannak, akiknek közük nincs a klinikumhoz) akarják eldönteni, hogy kiből lehet orvos, és kiből nem...

#10:

Sok mindenben nincs igazad.

„Ne haragudj, de ha csökkentik a felvételi nehézségét ... akkor a színvonal is csökkeni fog”

Nem. Semmilyen korreláció nincs a felvételi pontszám és az orvosin mutatott teljesítmény között. Azzal meg végképp nem, hogy kiből lesz jó orvos. Számos jó orvos van, aki többedszerre került be, és akkor is nehezen, mégis kiemelkedő a szakmájában. Meg olyan is, aki meg maximális pontszámmal jut be, minden vizsgája 5-ös, de nem képes gondolkodni... És a vizsgák nem szűrik ki az ilyeneket.

a kezeid között, és rajtad fog állni, hogy meggyógyítod a beteget, vagy megásod a sírját.

„Szerinted nem számít, ha egy előadáson mondjuk ismertetik, hogyan kell leolvasni egy EKG-t, CT-t vagy bármi ehhez hasonlót?”

Ezek egyikét sem ismertetik az előadáson. Ezeket mind GYAKORLATON tanulja meg az ember. EKG-ról nagyjából 1-2 előadás van élettanból, ahol az elemzésől alig van szó. Kardiológiából ugyanez.

EKG: kórélettan gyakorlat, kardiológia gyakorlat, belgyógyászat gyakorlat

CT és hasonlók: radiológia gyakorlat, egyéb klinikai gyakorlatok. Az előadáson általában az hangzik el részletesen, hogy hogyan működik a gép, ami a felvételeket készíti (mármint műszakilag, de az nem, hogy hogyan kell kezelni, mit lehet rajta beállítani)... És ez az, amit soha senki nem fog használni...

Az előadások száma egyébként nagyjából megfelelő, de nem azt, és nem úgy tanítják, amit kellene. Meg az előadók nagy része képtelen értelmesen elmondani még azt is, amit mond...

„Sokan nem esnek át a rostán, mert nem elegendő a tudásuk.”

Csak épp nem az a tudás van mérve, ameliket kellene. Így sokan mégis átesnek, pedig nem elegendő a tudásuk. Sokan meg nem esnek át 100x nagyobb tudással. Ez a baj.

„Előtted is sokan megcsinálták, és utánad sem fog leállni a sor.”

Régern könnyebb volt. Minden évről évre nehezedik, de a színvonal nem emelkedik ettől, inkább csökken. Mert a sok felesleges lexikális dolog miatt egyre kevésbé jön át a szemlélet... A sor meg egyre inkább csökken, ha nem is látványosan.

Egyébként a 417 pont is sok, főleg, hogy a felvételi követelményeinek nagyjából 5%-ának van köze ahhoz, amit az orvosin tanul majd az illető. De az meg siralmasan le van egyszerűsítve a gimnáziumi anyagban, így az sem használható...

"Amerikában mennyivel másabb (mennyivel egyszerűbb) bekerülni egy orvosi egyetemre?"

Nem az. Teljesen más a rendszer.

[link]

"Ma Magyarországon érettségit szeretni ku.va nehéz!"

Mint egyetemista mondom, hidd el nem az. Az egyetemek ennél jóval nehezebbek. Érettségije ma már szinte mindenkinek van.

"Amerikában a gimikben olyan nehézségű a tananyag, mint nálunk az általános iskolában. Buták ott az emberek. Szorzó táblát tanulnak 17 évesen a középiskolában. Innen következik, hogy az orvosi egyetem tananyaga is könnyebb. Ez tény."

Ezt nem tudom honnan veszed, de ne higgy el mindent. Mint mondtam az amerikai rendszer teljesen más, például sokkal többen járnak magániskolába.

"Nálunk az a baj, hogy először mindenki tanul mindent. Utána lehet szakosodni. Most elnézést de aki szemész akar lenni, ne tanuljon már kiválasztásról, vagy lábsebészetről. Ez csak egy példa. Aki szemész akar lenni, egyből térhessen arra az útra. Aki meg sebész, az tényleg mindent tanul, mert seb mindenhol keletkezik. Szem egyelőre csak fejünkön van :D"

Na pontosan ezért írtam, hogy te soha nem leszel orvos. Már a szükséges szemlélet sincs meg. Egyszerűen nem látod át a dolgot...

"De a felvételi követelmény rohadt magas. És amit te mondtál, az angol.

"Nincs Magyarországon jó tanár! Nagyon kevés. Hogy tudhatna valaki 2 év gimi után B2 szinten angolul? Lehetetlen."

Már hogy ne lenne?! Én inkább lusta diákokkal találkoztam, akik mindig csak a következő szódoga szavait tanulják meg (jó esetben)… A B2 egyáltalán nem lehetetlen. Főleg nem az angolnál. De miért is kéne 2 év után? Ha második nyelvként tanulod, akkor 12.-ben célszerű. Az első nyelvet érdemes 10.-ben. (Húgomnak olaszból is sikerült (második nyelvként), ami kicsit nehezebb az angolnál. És nem volt magántanára, meg ilyesmi.)

Kérdező, azt érzem, te csak panaszkodni jöttél fel ide.