86 éves vagyok. Idős otthonba kellene mennem de csak egyszemélyesbe.3,5 milliót kell fizetni. Pont ennyi pénzem van, nem maradna semmi. Sajnálom a pénzt. Mit tennétek? A nyugdijam az ellátásomat fedezné.

Valójában most egy-két hónapja fáj a lábam. Már járókerettel járok, és azt mondták a kopások miatt ez már csak rosszabb lesz. Két gyerekem van. A koromból látszik, hogy már Ők is hatvanasok, nyugdijasok. Egyiknél sincs hely számomra - a jó értelemben. A kapcsolatunk jó, de már Ők is betegesek. Egy városban lennénk. De azt hiszem igen, azt is sajnálom, hogy nem Nekik adhatom ezt a pénzt, hiszen nem gazdagok. Viszont azt nem tudnám vállalni, hogy többen legyünk egy szobában, mindig egyedül éltem. A lakás, amiben lakom már nem az enyém, csak haszonélvező vagyok. A nyugdijam elég az ottani ellátásomra, már a helyem is meg van, csak mi van ha meghalok, és ez a nagy összeg elszáll a levegőbe? A Gyerekeim azt mondják, hogy ne sajnáljam, Anyám is 99 évig élt.

Ezért kell az egy személyes apartman. Ott becsukod az ajtót ha kell, és kész. Csak az a fránya pénz...... A lakásomon ápolás már nem megy, mert éjszaka történnek a dolgok pl. bepisilés stb.

Olajág, Ujpalota.