Mennyit mondjak az orvosnak?

Nagymamámnak intéztem neurológus-pszichiáter szakorvost.

40 éves az ügy,amit felül kell bírálni.

Röviden annyi, hogy a nagyapám az öngyilkosságba kergette, ami miatt zárt osztályon kezelték ~2,5 évig és kapott egy papírt, hogy bolond, miközben mentálisan egészséges.. Vannak dolgai(gyűjtögetés, néha ökörségeket beszél, de azt se úgy, hogy pszichiátriai eset legyen, olyan is előfordul, hogy nekem mond valamit anyának pedig teljesen mást mond ugyanarról a dologról), de nincsenek olyan periódusai, hogy azt hinné, hogy ő másnak képzeli magát, tudatilag teljesen tiszta, még jó meglátásai is vannak aminek köszönhetően még nem kerültünk az utcára.

Kb 10-12 éve vették le róla a gyámságot. Összetett és bonyolult az ügye.

Ahol lakik, ott is lelki terrorban tartják és semmit nem tud csinálni a papírja miatt mert arra hivatkozva elvitethetik. Emiatt a szorongás vagy a korábbi gyógyszeres kezelése miatt(haloperidolt, rivotrilt és gondolom még xanaxot is pumpáltak belé meg még kitudja mit) is vannak neurológiai tünetek(zsibbad a keze, nyugtalan láb szindróma, szédülés, inkontinencia és lehetne még sorolni, de ezeknek a problémáknak a nagy része akkor jelentkezik, ha otthon van).

Skizofrénnek vagy borderline személyiségzavarosnak állították őt be.

Először én fogok beszélni az orvossal, de nem tudom mennyit mondjak neki, vagy hogy szépítsem a történteket. Pl öngyilkosság helyett, azt mondanám, hogy szerencsétlen körülmények áldozata lett, ami nem is lenne hazugság.

Én csak fel fogom vázolni a helyzetet, a többit a nagymamám fogja elmondani, ha találkozik az orvossal.