Jogosan vagyunk kiakadva a kórházi ellátáson?
Pár hete történt, hogy vetélés indult meg nálam a 10. hétben. Sürgősséggel vettek fel az ambulancián, nagyon nagy fájdalmaim voltak és nagyon véreztem, ezért az ott ügyeletes doktornő kerekesszékkel küldött fel az osztályra. Ezután több órát fetrengtem a kórházi ágyon, amin még nem is lettem volna kiakadva, mert tudom, hogy sorozatos rövid műtétek voltak egész nap, de ami kiverte a biztosítékot: Jött értem a beteghordó fiú és gyalog vitt el a műtőbe, akkor még lifteztünk. A műtő előtti kis térben egy kis széken görcsölve vártam a sorsomat, többen oda jöttek kikérdezni, végül úgy döntöttek, hogy még várnak velem, mert reggel ittam tejes kávét, és a tej szilárd ételnek minősül ,ezért várnak kb. egy órát. Ezután a beteghordó vissza kísért, de mivel foglalt volt a lift, azt mondta, hogy "sétáljunk egyet", így gyalog, lépcsőn kísért vissza a szobába. Mire fel értem, vagy le, össze roskadtam. Komolyan nem emlékszem, hogy fel vagy le, nem tudom, nem emlékszem.
másodszor, mikor jött értem, már alig bírtam felállni, kétrét görnyedtem. Felvettem a köntösöm és mentem vele gyalog. Vérfoltok voltak a kórházi hálóingem hátulján, és így vonultam végig a váróhelyiségeken és a liftben, ahol kívülálló, idegen ember állt, nekem meg kilógott mindenem. Egy fűzős cipőt vettem fel, mert annyira hirtelen kerültem be a kórházba, hogy elfelejtettem papucsot odakészíteni. A liftben vettem észre, hogy lóg az egyik fűző, ezért lehajoltam bekötni nehogy elessek benne. Utólag vettem észre, hogy a liftben álló ember elfordítja a fejét, biztos kilógott mindenem a köntösből. Mikor beértünk a műtő részlegre, ott kellett hagynom azt ami rajtam volt, kivéve a kórházi lepelt. Egy kis szék volt ott meg egy fogas. Ott állt mellettem a kísérőm, és nem tudtam mit kezdjek a véres bugyimmal, köntösömmel, cipőmmel. Csak ott állt, és hagyta, hogy ott szerencsétlenkedjek. Annyira görcsöltem, hogy alig értem fel a fogast, hogy felakasszam a köntöst, majd a bugyimat próbáltam elrejteni, végül a köntös kapucnijába csomagoltam, végül onnan indultam be saját lábamon a műtő szobába. Túlreagálom? vagy ez így helyénvaló?
Kedves kérdező.
A kérdésedből és a válaszaidból tisztán látszik, hogy egy ugatós tirpák vagy. Gondolom ebben a stílusban viselkedtél a kórházban is (persze, mi másban?) és csodálkozol, ha ilyen volt a bánásmód? Sőt szerintem örülj, hogy nem küldtek tovább másik kórházba mondván, hogy itt nem tudnak rendesen ellátni.
Nekem is volt hasonló dolgom: levágtam a bal kezemről 3 ujjamat. 1,5 órát ültem a váróban wc-papírba csomagolt ujjakkal és véreztem, fájt, mint állat. Azt mondták: van nálam súlyosabb eset is perpill és várjak türelemmel.
Gondolom te arra számítottál vagy a férjed, hogy a rákos betegeket kirugdossák a liftből és minden műtétet abbahagynak és vérezzen el mindenki a p i c s á b a, hogy veled tudjanak azonnal foglakozni.
"Még egyszer, én kérek elnézést, hogy egyáltalán feltettem a kérdést."
Már sajnálom, hogy normális hangvételű privátot írtam....tényleg rossz a stílusod...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!