fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Egészség » Egészségügyi ellátások » Mégis mit kéne tennem? Tudom,...

Mégis mit kéne tennem? Tudom, hogy mi lenne a helyes, de egyszerűen nem váz, ők rá képes...

Figyelt kérdés

Szóval a problémám az, hogy vesebeteg vagyok. Gyűlölöm az egészet, kontrollra járni is utáltam, mert egyszerűen az idegrendszeremet is tönkretette, ráadásul (szerencsére) teljesen feleslegesen. Egy összesen max 20 perces vizsgálatsorozat miatt ment el mindig egy egész napom. Körülbelül 2 éve, mielőtt betöltöttem a 18-at, az utolsó kontrollnál megmondtam, hogy nem vagyok hajlandó többször orvoshoz menni, ezért felnőttként eddig nem mentem.


A családom folyamatosan azzal nyaggat, hogy el kéne járnom kontrollra, mert az csak nekem jó...és részben igazuk is van, de közben mégsem... Mert tudom, hogy ugyanaz lenne, mint korábban is, csak gyerekbömbölés nélkül...az állapotom ugyanolyan, csak a mentális egészségem megy teljesen tönkre azért, össze-vissza stresszelik az embert...Mégis mit tegyek? Egyelőre csak az az egy pro érvem van, hogy a betegség miatt kapok kártyát, amivel ingyen utazzatok, és az nyár végén fog lejárni...és azért az, hogy én a koliból minden héten hétvégén hazamegyek, eléggé sok pénzbe kerülne.



#betegség #kórház #orvos #gond #vese
tegnap 11:40
 1/9 anonim ***** válasza:
76%
Az anyagi érv is komoly, de neked megnyugtató, hogy tisztában vagy vele, hogy éppen stagnál-e az állapotod, vagy romlik, és akkor kezelni kell, mert kezeletlenül belehalsz. Te a betegségedet nem tudod elfogadni, ezért tiltakozol ennyire a vele járó orvosi vizsgálat ellen. Meg nyilván ott vannak a gyerekkori kellemetlen élmények. Nem írtad, hogy milyen gyakori vizsgálat, de feltételezem, hogy évente egy. Annyit azért ki lehet bírni, ebből a vizsgálat fél óra, az utazást és várakozást pedig el tudod olvasással tölteni, nem kidobott idő.
tegnap 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:
1 Engem igazából szinte csak az anyagi ok, ami érdekel. Igen, gyűlölöm, hogy beteggé tett anyám. Utálom, hogy 5 nagyobb műtéti heg torzítja el a testemet...gyűlölök mindent, ami ezzel kapcsolatos...félévente kellett menni, nem tudom, hogy felnőtteknél ritkábban kell-e. Tudom, hogy van ez a betegségem és nyilván tudom, hogy jobb biztosra menni, de közben idegileg mégis kikészített, és mentálisan sokkal jobban vagyok azóta, hogy nem járok. Gondolom, hogy a felnőtteknél is ugyanazok vannak a kontroll során, ezért valószínűleg maga a vizsgálat időtartama is hasonló lehet. A múltból kiindulva nem tudnék koncentrálni semmire, főleg mikor már ott vagyok. Régebben mindig az volt, hogy fél órányi vizsgálat miatt stresszeltem szét az agyamat már előtte legalább egy nappal, hiába tudom, hogy fölösleges ez a stresszelés.
tegnap 12:52
 3/9 anonim ***** válasza:

Hogy tudta anyád megbetegíteni a vesédet?

Félévente is kibírod, valószínűleg nem is egy egész nap, ha időpontra mész, és gondolom, megyén belül. Gyerekként szétstresszelted magad, de a stressz az nem csak úgy van, azt te csinálod. Ha nem stresszelsz, nincs stressz. Min stresszelsz?

Az önelfogadáson dolgozz, a helyzetedet, hegeidet nem tudod megváltoztatni, csak tudomásul venni. Nem a hegek hiánya miatt fog valaki szeretni, az nagyon felszínes dolog lenne. A fél országnak van valami külső hibája, kancsal, rövidebb az egyik lába, pattanásos, kopaszodó, pösze, nagyothalló, akármi.

tegnap 14:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:

3 szerintem elég annyi, hogy a vérszerinti anyám terhesség alatti tevékenységeiből kiindulva csoda, hogy egyáltalán "csak" ennyi bajom lett. Az alkohol és a dohány nem tesz jót egy magzatnak...erről a részről bőven elég ennyi...



Nem, valóban nem egész nap, ha szerencsénk volt, akkor itthonról elég volt reggel 6kor elindulni és olyan 4 után haza is értünk. Somogy megyében lakom, mégis Pécsre kellett járni.


Nem, tényleg nem csak úgy magától van, hanem ettől a szituációtól. Gyűlölöm, ha hozzám érnek, és azt is, ha kiszolgáltatott vagyok és lényegében azt csinálnak velem, amit akarnak. Mivel régen is tudtam, hogy én ezt az egészet nem akarom....valoszinuleg ez okozta a nem kis mértékű stresszt.


Engem pont nem érdekel, hogy más mit gondol a hegeimről, meg úgy alles zusammen a külsőmről. Engem zavar, hogy egyáltalán léteznek. Szörnyű dolgokra emlékeztetnek, amiket nem tudok elfelejteni soha. Ez bőven elég szerintem ahhoz, hogy gyűlöljem az egészet, hiába tudom, hogy ezzel nem tudok mit kezdeni, és csak nekem jó, ha járok kontrollra.

tegnap 14:24
 5/9 anonim ***** válasza:
Bántalmazáson mentél keresztül? Vagy az orvosi kezelések miatt érzed magadat kiszolgáltatottnak? A helyzetet, pláne a múltat nem tudod megváltoztatni, de azt, hogy te hogy állsz hozzá immáron felnőttként a jelenben és a jövőben, azt igen. A traumákat pszichológussal kell feloldani. Privátban is folytathatjuk a beszélgetést.
tegnap 14:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:

5 nem emlékszem semmi komlly bántalmazásra. Persze, volt a suliban piszkálódás, de nem hiszem, hogy amiatt lenne ez az egész, sokkal inkább azért, mert az első emlékeim közt szinte csak kórházi emlékek vannak.


Tudom, hogy szükségem van a kontrollra, ezt felnőtt fejjel képes vagyok felfogni, de attól még ugyanúgy rosszul érint.

tegnap 15:01
 7/9 anonim ***** válasza:
Igen, rosszul érint, pláne egy gyereket, ha nem empatikusak vele, a nőket meg mondjuk a nőgyógyászati vizsgálat érinti rosszul, de "az élet nem habostorta". Egyszerűen van benne egy csomó olyan dolog, amit utálunk (bármilyen orvos ilyen), de felnőttként belátjuk, hogy muszáj. Összeszorítjuk a fogunkat és elmegyünk (az anyámnak például a szemébe kell injekciót döfni, el se tudom képzelni), és utána kiderül, hogy ja, amúgy teljesen elviselhető volt. Megtettük magunkért, amit meg kell, utána fél év nyugi.
tegnap 16:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 A kérdező kommentje:
7 én pl nőgyógyászhoz sem járok, sem háziorvoshoz. Nem tudom, milyen érzés tartani iá nőgyógyászati vizsgálattól, de gyanítom, hogy hogy azért úgy általában kevesebbet stresszelnek rajta a nők, mint én a kontrollon, ahol nem az van, hogy telejsen elviselhető, hanem az, hogy az egész nagyon kellemetlen, iszonyatosan megalázó az egész. Van, hogy még fájdalmas is. Persze, tudom, hogy muszáj lenne, de nem tudom....egyszerűen képtelen vagyok rá, mert tudom, hogy mit fogok érezni. Szerinted egy pszichológus talán tudna segíteni ebben?
tegnap 16:23
 9/9 anonim ***** válasza:

Egy jó pszichológus igen.

Orvosi vizsgálatoknak nem kéne fájdalmasoknak lenni, mindent lehet érzésteleníteni. Egy nőgyógyászati vizsgálat is megalázó, de úgy kell tekinteni, hogy az orvosnak ez a munkája, neki levetkőzött állapotban munkadarabok vagyunk, egy szerv, nem egy egész ember. Ha neki jó, hogy meztelen, nem feltétlenül gusztusos altesteket nézeget és tapogat, akkor mi is viseljük el a másik oldalról.

tegnap 16:31
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Egészség főkategória kérdései »
Egészség - Egészségügyi ellátások kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!