Mennyire bíztok egy olyan fiatal orvosban, aki az egyetem második felét online végezte?

Azért kérdezem, mert végzős orvostanhallgatóként egyre bizonytalanabb vagyok abban, hogy érdemes-e egyáltalán elkezdenem a munkát. Kb. a gyakorlati oktatás kezdete óta van online minden, beteget élőben már évek óta nem láttam, semmi gyakorlati ismerettel nem rendelkezem. Valószínűleg az újabb hullámok és kirendelések miatt a diplomáig nem is fogok új ismeretekkel gazdagodni. Úgy érzem, hogy az egyetem utolsó 2 és fél éve csak időpazarlás volt a tanulmányaimat nézve.

Nyilván nem az én hibám, hogy így alakult, de olyan szintű lemaradásban vagyok (és leszek végzéskor) a "normális" rendszerben végzett orvosokhoz képest, mintha az egyetem fele teljesen kimaradt volna. Nem érzem magam kompetensnek ahhoz, hogy betegekkel foglalkozzak. A környezetem szerint viszont a betegeket ez nem érdekli, ugyanúgy tekintenek rám/ránk is, mint a "rendes" orvosokra. Szóval ez a kérdés, ti mit gondoltok?