Fiatalok (30 alatt), ti hogy veszitek rá magatokat, hogy elmenjetek orvoshoz, ha egyértelműen nem haldokoltok, meg előbb-utóbb elmúlnának a dolgok maguktól/ennyi idősen még úgysem lehet annyi baj, de nem ártana, ha valamit látna orvos?

Nekem semmi bajom az orvossal, nem félek tőle meg semmi ilyesmi. Ha kell, elmegyek. Akár fogorvoshoz, akár tüdőgondozóba, akarhova. Attól, hogy nem tudok a betegségről, nem diagnosztizálták, attól még létezik, sosem értettem azt a logikát, hogy nem mennek el orvoshoz, mert félnek, hogy találnak vmit

Odamész, ha van ügyfélhívó, akkor húzol egy sorszámot, ha nincs, megkérdezed, ki volt az utolsó, aki az orvosra vár (van olyan is, aki csak receptért megy, rendszeresen szedett gyógyszer miatt, annak általában az asszisztens adja csak ki). Ha sorra kerülsz, bemész, beszélsz az orvossal. Senki nem fog kiröhögni. Szerintem nem nagyon tudsz olyat mondani, amivel egy háziorvos még nem találkozott.

Nem félek attól, hogy bármi bajom van, odafigyelek az egészségemre. Orvosira járok, alapvető fizikális vizsgálatot magamon is el tudok végezni, a tüneteket értelmezni tudom, a legtöbb esetben legalább ötletem van, hogy mi lehet a bajom, ha bármi gond van. Azt mindenképpen tudom, ha esetleg súlyos dolog lehet, ilyenkor szoktam orvoshoz fordulni. Általában a feltételezett diagnózissal keresem fel az orvost és megkérem, hogy utaljon be a szükséges vizsgálatokra, írja fel a gyógyszert, ezzel elkerülve az "igyon több vizet" típusú lesz#rom megoldásokat. Inkább attól szoktam tartani állami ellátásban a tanulmányaim és a saját tapasztalataim alapján is, hogy kiröhögnek, megaláznak, elzavarnak, ha nem végstádiumú, halálos, vagy csak simán nem "elég" súlyos betegséggel fordulok orvoshoz. Van pl. egy mozgásszervi betegségem, ami fájdalmat okoz, de (persze kínlódva, fájdalomcsillapítót szedve) akár száz évig is lehet vele élni. Állami ellátásban rá sem volt hajlandó nézni az orvos, szerinte ezt el kell viselni, hiába oldaná meg egy rövid műtét. Az ehhez hasonló (ugyan sz#r, de nem halsz bele belátható időn belül) panaszokkal kapcsolatban személy szerint soha többé nem fordulok állami ellátásban dolgozó orvoshoz. Megvárom, hogy megengedhessem magamnak a magánellátást, kifizetem a szükséges vizsgálatokat és kezelést, mert az én életminőségem rovására ne spóroljon az egészségügy az elektív ellátáson.

Helyesbítek, ha komplett, netről összekapart öndiagnózissal és kezelési tervvel érkezel, akkor lehet, hogy mégis kiröhögnek.