Ti hogyan szoktatok le a dohányzásról?

Én már lassan 6 éve szoktam le. Igaz csak 3 évig dohányoztam meg előtte voltam 1 éve alkalmi dohányos. Nálam a leszokás úgy kezdődött hogy épp fogászati kezelés után még hatott bőven az érzéstelenítő. Akkor épp rá akartam gyújtani amikor ugye számban volt a cigi mert elvolt zsibbadva nem tudtam szívni, egyszerűen nem ment. Meg ki is esett a számból. Akkor rágtam be és beletapostam az aszfaltba és akkor egyáltalán nem is kívántam és rájöttem hogy továbbiakban sem fog kelleni a cigi. Fogtam és a cigis dobozt amibe volt még kb 4 szál kidobtam a szemetesbe. Az öngyújtót megtartottam.

Akkor 3 hónapig egyáltalán nem hiányzott, majd utána hirtelen elkapott egy olyan vágy hogy embert tudtam volna ölni annyira rá akartam gyújtani, de nem tettem meg, pedig volt egy fél doboz cigi otthon, tudtam is hogy hol van, és elő is vettem szemeztem vele, de mondtam magamba hogy most már kibírom, ha eddig kibírtam akkor ezek után is kifogom. Nem gyújtottam rá, de volt rá példa amikor a kiflit belenyomtam a hamutartóba, meg ropit ettem és azt játszottam mint ha dohányoznék, ahogyan a gyerekek tették. Aztán időnként még előjött hogy rá kéne gyújtani, főleg amikor munkahelyemen kimentem kollégával beszélgetni a dohányzóba mert ő dohányzik és amikor éreztem a cigi füstöt az számomra egy rohadt jó illat volt, nagyon kívántam de nem engedtem a csábításnak. Azóta sem gyújtottam rá, de már egyáltalán nem is kívánom.

Én is nehezen szoktam le, sajnos.

Amikor rám tört a vágy akkor én megfogtam az öngyűjtomat és azt az ezrest amiből cigit akartam venni és én magam égettem el a pénzt. Elég hatásos volt ez a módszer mert kb. a 7-8.ezres elégetése után teljesen elmúlt bennem a dohányzás utáni vágy.

Nálam sokat jelentett, hogy éreztem, valami nem stimmel velem, mint kiderült pajzsmiriggyel volt gond, de akkor született meg az elhatározás, hogy leteszem. Pont ma van egy éve, hogy nem gyújtottam rá. :)

Először egyes szálaknál megkérdeztem magamtól, hogy erre most tényleg rá akarok gyújtani, aztán mivel a válasz nem volt, a napi 12-18 szálból egy nap 9 szál lett, következő nap 8 szál, utána 2,5 szál, mert este még rágyújtottam egyre, aztán rájöttem, hogy nem is jó, és a felénél eloltottam. Utána egy szálra gyújtottam rá 2-3 nap múlva, mert úgy éreztem ideges vagyok. De akkor rájöttem, hogy nem azért vagyok ideges, mert nem gyújthatok rá, hanem direkt ideges vagyok, hogy ürügyet kereshessek a rágyújtásra. Aztán azt a szálat is eloltottam a felénél. Azóta semmi.

Leginkább azokban a helyzetekben hiányzott, ahol rendszeresen rágyújt az ember, pl. a busztól a munkahelyig pont elszívnék egy szálat, de nem nyúltam a táskámba, nem húztam elő. Furcsa volt megállni, mintha elfelejtettem volna hozni valami nagyon fontos dolgot, de rájöttem, hogy be lehet úgy menni dolgozni, meg meg lehet úgy inni a kávét, hogy nem gyújt rá közben az ember.

Sokan azt hiszik, hogy le kell kötniük magukat a cigi helyett valamivel, de nekem nem volt erre szükségem. Egyszerűen amikor jött, hogy rágyújtanék, csináltam tovább a dolgom, mintha mi sem történt volna. Szóval mindent ugyanúgy csináltam, ahogy addig, csak cigi nélkül.

És jól esett 8 hónap után?

Én a tegnapi évfordulóm alkalmából ünneplésképpen vettem egy doboz cigit, és egy szálat meggyújtottam. Három slukk után elnyomtam, mert annyira sz*r volt. De jó volt, olyan szempontból, hogy elcsodálkoztam rajta, hogy hogyan tudtam ezt a büdös rohadmányt szívni évekig. Megerősítette, hogy nem kell ez nekem.

Ha már itt tartunk, nem kell egy doboz narancssárga Pall Mall? Csak egy szál hiányzik belőle. :)

Én átszoktam elektromos cigire, számomra adta ugyan azt az élményt, aztán 3-4hónap gyümölcsízű ecigi után rágyújtottam egy analógra és nem bírtam az undorító füstízt... pedig 14 éven át piros marbit szívtam...

Elkezdtem csökkenteni a liquid erősségét, majd el elmaradozott az ecigi, egyszer csak azt vettem észre, hogy már azt sem szívom.