Hogy szokhatnék le a dohányzásról, ha igazából nem is akarok annyira?

Ugyanígy voltam vele, az eszemmel tudtam, hogy rossz a szervezetemnek, de úgy szívből, igazán mégse érdekelt, mert jobban szerettem cigizni mint amennyire a többi aggasztott. Én 16 évesen kezdtem, majd 18 után egyetem alatt lett belőle napi 1 doboz, 31 éves koromig stabilan. Én amúgy meg se próbáltam addig leszokni, kísérletet se tettem, nem érdekelt.

Aztán végül tavaly tavasszal e-cigire váltottam egy kollegámat követve, és hálistennek bejött. Úgy vagyok vele hogy a káros részét úgy-ahogy kiszűröm ezzel, de mégse kell abbahagyni. Az e-cigiről nem is tervezek leszokni egyáltalán, nekem ez egy elfogadható kompromisszum. A rendes cigit abszolút nem kívánom, a nikotinéhségemet bőven kielégíti az e-cigi.

Szóval ez egy megoldás lehet az olyan embereknek akiknek nincs komoly elhatározása vagy akaratereje a leszokáshoz. Szinte csalásnak érzem, mert frankón egyik pillanatról a másikra szoktam át nulla nyűggel, kb. 1 hét volt amíg mindkettőt szívtam aztán rájöttem hogy az e-cigi egyedül is megteszi.

Erre amúgy rohadt irigyek azok akik igazi akaraterőből, kínok kínjával szoktak le, és vicces módon az összes beszólás, amit erre valaha kaptam, mind ilyen emberektől jött. Fáj nekik hogy ez ilyen könnyen is tud menni.