Hogyan függ össze pontosan a dohányzás az érelmeszesedéssel?

A NIKOTIN-nak van egy érösszehúzó hatása,

mint ahogy a koffeinnek értágító...

Nem maga a dohányzás okozza a tüneteket,hanem anyagok amik benne vannak!

A papir égés következménye----- kátrány.....

Mind mind rákkeltő!

Basszus, akkor menj el egy orvoshoz, és kérdezd meg. Ezen az oldalon mit vártál???

Vagy használd a google-t...

Akkor itt az ideje erre a kerdesre valaszt talalni bazzeg mert ezt meg az orvosok sem tudjak!

Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) pontos oka máig ismeretlen, szemben a betegség kialakulásának kockázatát többszörösére növelő kockázati tényezőkkel. Az alattomosan zajló folyamata sokáig nem okoz fájdalmat, sem egyéb panaszt -ezért alattomos. Fontos tudni a kezdődő kialakulása sokkal korábban történik, mint az akár gondolatilag egyáltalán felmerülne. Valószínűsíthető fiatalkorban kezdődő képződmény, ami csak évtizedek multával okoz érezhető panaszt.

Kialakulása, okai

Az érelmeszesedés a verőerek falának megbetegedése. Egy lassú folyamat eredménye, melyben feltehetően az életkor előrehaladásával együtt járó "elhasználódás" is fontos szerepet játszik. Az érelmeszesedés kialakulása során - gyakran már kisgyermekkortól fogva - zsírtartalmú anyagok rakódnak le a verőerek falában. A folyamatot serkenti, ha az erek fala valamilyen oknál fogva megsérül.

Neked ma meg a sz@r is keseru......

Hai ideges vagy szedjel hangyat...tudod...

Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) pontos oka máig ismeretlen, szemben a betegség kialakulásának kockázatát többszörösére növelő kockázati tényezőkkel. Az alattomosan zajló folyamata sokáig nem okoz fájdalmat, sem egyéb panaszt -ezért alattomos. Fontos tudni a kezdődő kialakulása sokkal korábban történik, mint az akár gondolatilag egyáltalán felmerülne. Valószínűsíthető fiatalkorban kezdődő képződmény, ami csak évtizedek multával okoz érezhető panaszt.

Kialakulása, okai

Az érelmeszesedés a verőerek falának megbetegedése. Egy lassú folyamat eredménye, melyben feltehetően az életkor előrehaladásával együtt járó "elhasználódás" is fontos szerepet játszik. Az érelmeszesedés kialakulása során - gyakran már kisgyermekkortól fogva - zsírtartalmú anyagok rakódnak le a verőerek falában. A folyamatot serkenti, ha az erek fala valamilyen oknál fogva megsérül. A sérülés helyén ugyanis a véráramból ún. monocita fehérvérsejtek gyűlnek össze, és a zsírnemű anyagokat bekebelező sejtekké alakulnak át. Idővel ezek a zsírtartalmú monociták az artéria falának belső részét foltokban megvastagítják, és ún. plakkokat alkotnak. A plakkok különböző fajta zsírokat, elsősorban káros, ún. LDL (Low Density Lipoprotein - kis sűrűségű)-koleszterint, simaizom sejteket, kötőszöveti sejteket tartalmaznak, és az erek rugalmasságát csökkentik, üregüket jelentősen beszűkíthetik. A plakkba beépülő kalciumszemcsék törékennyé teszik a zsíros lerakódást, mely be is repedhet. Felszínén a vérben keringő vérlemezkék, ún. trombociták tapadnak össze, aktiválják az alvadási folyamatot, melynek hatására vérrög (trombus) alakul ki. A trombus növeli a plakk méretét, ezáltal az ér átmérője még inkább csökken. A vérrög az ér üregét akár teljesen elzárhatja. Amennyiben leszakad, a kisebb erekben elzáródást (embóliát) okozhat.

Tünetei, felismerése, kezelése

Az érelmeszesedés a szervezet különböző ereit eltérő mértékben érinti, leggyakrabban a főverőér (aorta), a koszorúerek (koronáriák), az agyi erek és az alsó végtag erei betegednek meg. Amíg az érintett artéria átmérőjét nem szűkíti le jelentősen, illetve nem okoz hirtelen érelzáródást, addig tünetek sem lépnek fel. A rugalmatlanná vált, beszűkült erek az általuk ellátott szövetek vér-, így oxigénellátását azonban egyre nehezebben tudják ellátni és az érintett terület függvényében panaszokat okoznak. A szövet ki nem elégített oxigénigénye következtében kezdeti tünetként fájdalom és görcs jelentkezhet. A szívet ellátó koszorúerek érintettsége esetén fizikai terhelés hatására a beteg pl. mellkasi fájdalmat (angina pectoris) érezhet. Az agy vérellátási zavarai gyakran szédüléssel, egyensúlyzavarokkal jelentkeznek. Ezek a tünetek többnyire fokozatosan alakulnak ki, az érelmeszesedés mértékével arányosan. Amennyiben egy elszabadult vérrög azonban elzárja az eret, a tünetek hirtelen, váratlanul lépnek fel.

Az érelmeszesedés kezelése helyett a megelőzésre kell hangsúlyt fektetni, vagyis hátráltatni az érelmeszesedés kialakulását, és megakadályozni súlyosbodását. Súlyos, szövődményeket okozó érelmeszesedés, pl. szívinfarktus, trombózis, veseelégtelenség esetén, a kezelés során már a szövődmény gyógyításán van a hangsúly.

"Azt tudom, hogy szűkíti az ereket, de hogyan, milyen távon? Összébb húzza az érfalakat?"

Nem vazzeg hanem a sok mereg lerakodik az erek falaba...

Az artériák (verőerek) oxigént és tápanyagokat szállítanak a sejtekhez, szövetekhez. Az egészséges artériák hajlékonyak, rugalmasak és erősek. Az érbelhártya sima, így a vér áramlása akadálytalan. Idővel azonban, a verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik, és merevvé válik. Az érelmeszesedés legjellemzőbb formája az atherosclerosis. Ilyenkor az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását. Az arteriosclerosis és atherosclerosis fogalmát gyakorta egymás szinonimájaként használják.

Előfordulás

Az érelmeszesedés - idővel - mindenkit érint. A koreai háborúban 18-20 éves halottak boncolásakor figyelték meg először, hogy már ebben az életkorban is fordulnak elő meszes plakkok, a folyamat tehát fiatalkorban is elkezdődhet.

Okok

A vérben a zsírok természetesen nem oldódnak. Ezért szállításukhoz olyan fehérjemolekulákra (apolipoproteinek) van szükség, melyek egyik vége vízoldékony, a másik pedig zsíroldékony. A zsíroldékony molekulavégek burokba zárják a zsírokat, a vízoldékony végek, melyek a szállító gömb (lipoprotein komplex) felszínén helyezkednek el, így tartják vizes oldatban a zsírokat. A lipoprotein gömbök más anyagokat, főként antioxidánsokat (A-, C-, E-vitamin, szelén, glutation, glutation reduktáz és lipoportein lipáz enzimek, stb.) is szállítanak.

A fizikokémiai tulajdonságaik alapján elkülönítünk nagyon alacsony sűrűségű (VLDL =very low density lipoprotein), alacsony sűrűségű (LDL = low density lipoprotein) és magas sűrűségű (HDL = high density lipoprotein) zsír-fehérje komplexeket (lipoproteineket).

A HDL-t a máj termeli. Feladata, hogy a vérben szabadon keringő zsírokat megkösse és a májba transzportálja. A HDL-koleszterin magas szintje tehát védő hatású érelmeszesedéssel szemben.

A VLDL zsírjaiból a lipoprotein lipáz zsírsavakat hasít le, amelyek a vérbe jutnak, majd az anyagcserében energiává hasznosulnak.

A LDL-koleszterin a májsejtek LDL-receptorain keresztül a májsejtekbe jut, ahol részben újra hasznosul, részben kiválasztódik az epével. Az atherosclerosis képződésének alapja, hogy az LDL-koleszterin nem tud hasznosulni a májban. A rendellenesség szülőről gyermekre 50% valószínűséggel öröklődik, a beteg férfiak 85%-a, a beteg nők 65%-a negyven éves kora előtt, szív- és érrendszeri betegségekben hal meg. Jóval gyakoribb azonban, hogy az LDL-koleszterin szerkezete megváltozik - például cukorbetegségnél cukor kötődik hozzá, vagy toxikus kémiai szabadgyökök hatására károsul.

A lipoproteinben található vitaminok és a glutation - a szelént tartalmazó glutation-reduktáz enzimek - lényegében a toxikus szabadgyökök ellen védik a lipoproteineket. Stressz esetén a kiserek összehúzódnak, ennek következtében a szövetek oxigénellátása csökken, és úgynevezett szuperoxidok szabadulnak fel. Ezek is károsítják az LDL-koleszterint, sőt, közvetlenül az érfalat is. Ha a károsodás mégis megtörténik, módosult LDL-koleszterin keletkezik, melyet a máj LDL-receptorai nem képesek felismerni. A lipoproteineket ilyenkor az érfal falósejtjei próbálják meg eltávolítani. Ezeket "habos sejteknek" nevezzük, mert sejtplazmájuk telve van zsírbuborékokkal. A habos sejtek az érbelhártya párnaszerű kiemelkedését, tulajdonképpen "kásadaganatát" (= atheroma) okozzák. Ez például hirtelen vérnyomás-emelkedésre megrepedhet, és a törmelékes anyag a kiserekbe juthat, míg a sérült atheroma helyén vérlemezkék csapódnak ki, és vérrög keletkezhet. Ez a szívinfarktus leggyakoribb oka.

Az érfalba került zsírok idővel kalciumot kötnek meg, ilyenkor már meszes plakkról beszélünk. Érelmeszesedésre hajlamosító állapotok a magas vérnyomás, kóros vérzsírértékek, bizonyos kórokozók (Chlamydia pneumoniae), allergiás reakciók, dohányzás, a vér magas homocisztein tartalma, cukorbetegség, idült vesebetegség, elhízás, stressz, genetikai hajlam.

Érelmeszesedés a szervezetben bárhol bekövetkezhet.

Tünetek

Az érelmeszesedés tünetei attól függnek, hogy melyik artériát szűkíti be az atheroma, illetve a meszes plakk.

Leggyakoribb megjelenési formák

Érszűkület

A koszorúerek szklerotikus beszűkülése szívér-görcsöt (angina pectoris, e: angina pektórisz), szívinfarktust és a szívizmok lassú de folyamatos pusztulását eredményező cardiosclerosist (kardioszklerózis) okoz, melynek során a szívizmok helyét fokozatosan kötőszövet veszi át. Tünetei a ritmuszavarok és a fokozódó szívelégtelenség. Főként szívbetegségek vagy agyi elhalás miatt a fejlett országokban az érelmeszesedés a vezető halálok.

Az agyi erek meszesedése értelmi leépülést, heveny formájában agylágyulást okoz, mely maradandó bénulást hagyhat maga után. Máskor az agy állományának elhalását közvetlenül trombózis, embólia vagy roncsoló agyvérzés okozhatja.

A végtagok artériáinak elmeszesedése végtagelhalást eredményezhet. Az alsó végtag esetében járásra fokozódó, megállásra enyhülő fájdalom (claudication intermittens, e: klaudikáció intermittens = változó súlyosságú sántítás) formájában mutatkozik meg az érelmeszesedés, később az alsó végtag részben vagy egészben elhalhat (gangréna), ha a sérült eret időben nem operálják meg.

Sajnos tehát a meszes érelzáródás legtöbbször heveny életveszélyes betegség formájában jelentkezik. Ha a szövetek oxigénellátása helyreáll, a szövetelhalás elkerülhető. Ilyen betegség, pl. a TIS (tranzitórikus iszkémiás attak = átmeneti oxigénhiányos roham), amely agyérkatasztrófa képét mutathatja, de a beteg felépül. Az érelmeszesedés az erek falának zsákszerű kiöblösödésében, aneurizmában is megmutatkozhat.

Az érelmeszesedés tünetei a belek működésében is megmutatkoznak: kezdetben étkezés utáni görcsös fájdalmak ("hasi claudicatio"), melyet a bélfal elhalása, perforációja, majd hashártyagyulladás, szepszis követ.

Diagnózis

Érvizsgálat Doppler-készülékkel

Az érelmeszesedés, sajnos, legtöbbször érszűkületes, szövetelhalásos betegségek jelentkezésekor válik nyilvánvalóvá. Olykor azonban korábban is felismerhető.

A vérnyomásmérés egyszerű módszerével akkor valószínűsíthető érelmeszesedés, ha a végtagokban különbözik a vérnyomás.

Elektrokardiográfiás vizsgálattal súlyosabb esetben fizikai terhelés nélkül, enyhébb esetben fizikai terhelésre koszorúér-szűkület jelei mutatkoznak.

Egyszerű röntgenvizsgálattal is láthatóvá válnak az erek a bennük felhalmozódó kalcium miatt.

Kontrasztanyagos röntgenvizsgálatok (angiográfiák) alkalmával az artériába adott kontrasztanyag segítségével a röntgenfelvétel-sorozaton jól láthatók a beszűkült szakaszok. Legelterjedtebbek a szív, az agy és a végtagok kontrasztanyagos röntgenvizsgálatai. Más radiológiai vizsgálat (CT, MRI) inkább már a szervkárosodások megítélésében játszanak szerepet.

Ultrahangos ("Doppler") áramlásméréskor a sebességmérő radar elvén működő áramlásmérő eszközökkel az érszűkületek jól detektálhatók.

További lehetőséget kínálnak a laboratóriumi vizsgálatok: érelmeszesedés gyanúja esetén fontos megmérni a vér homocisztein-szintjét és a vérzsír-értékeket. A vizeletvizsgálat inkább a hajlamosító vesebetegségek kizárását célozza.

Kezelés

Beültetett érszakasz (1.) csatlakoz-

tatása (3.) a beteg saját eréhez (2.)

Mivel az érelmeszesedést legtöbbször már a szervkárosodás periódusában ismerik fel, a kezelés célja is a célszerv működésének rendezése (infarktus, agylágyulás, stb. gyógyítása).

Az erek meszes belhártyáját érsebészeti műtéttel lehet eltávolítani (endarterektómia), ha az ér elég nagy. Kisebb erek esetében a szűkült szakaszt érprotézisekkel cserélik ki. A koszorúér-elzáródások kezelésében központ helyet foglal el a "coronaria by-pass" műtét. Ilyenkor a beteg lábszárából vett saját érrel kerülik meg az elzáródott szakaszokat.

Olykor speciális eszköz segítségével (pl. felfújható ballonnal rendelkező érkatéterrel) a szűkült ér mechanikus tágítása is elegendő lehet. A beavatkozás az értágító műtét. A koszorúér tágítására alkalmas módszer a PTC, a perkután transzlumináris koronária-plasztika. Máskor az elzáródás megelőzésére apró csövet ("stent") ültetnek a szűkült szakaszba.

Természetesen bármilyen műtéti beavatkozást történik is, nem szabad megfeledkezni azokról az életmódbeli szabályokról és gyógyszerekről, amelyek az érelmeszesedés progressziójának lassítására alkalmasak, és amelyeket a megelőzésnél részleteztünk.

Életfontosságú szerv károsodása (pl. szívinfarktus, agylágyulás) esetén a prognózist a szervkárosodás mértéke szabja meg. Sajnos a károsodások következménye általában komoly. Időben végzett sikeres érsebészeti beavatkozások esetén a beteg életkilátásai és életminőségét lehet még normalizálni.

Megelőzés

A betegség progressziója többféle módon is lassítható, bár a folyamat nem gyógyítható. A megelőzés legfontosabb eszközei:

Fordítson gondot a helyes, koleszterinszegény táplálkozásra.

Ha magas az LDL-koleszterin szintje, ne hanyagolja el a gondozást, szükség esetén szedjen gyógyszert.

Tartsa rendben a testsúlyát.

Sportoljon rendszeresen.

Kerülje a dohányzást és a drogokat.

Az esetleges hajlamosító alapbetegségek gondozása létfontosságú (pl. cukorbaj)

Kerülje a stresszes életformát.

Gondoztassa a vérnyomását.

Hasznos tudnivalók

Az atherosclerosisban az érelzáródás folyamata lassan zajlik, de már korai stádiumban is vannak figyelemfelhívó jelei. Az alsó végtag artériás elzáródását jelzik a hideg lábak, lassan gyógyuló apró sebek, fekélyek, zsibbadás. Ilyen esetben érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, hogy az esetleges műtétre elegendő idő maradjon. Műtétre várva fontos, hogy kerüljük a vérhiányban szenvedő végtag sérüléseit, csak kényelmes, puha lábbelit használjunk. Fontos lehet az érintett testfelületek melegpakolása is, részben az értágító hatás miatt, részben a szövetek életképességeinek javítására.

Régi hiedelem, hogy az alkohol véd az érelmeszesedéssel szemben. Az igazság, hogy napi legfeljebb 3 dl bor növeli a máj HDL-termelését, de e fölött már májkárosodással kell számolni, aminek hatására csökken a HDL-termelés.

A változókori ösztrogénpótlás javítja a vérzsír-értékeket, és közvetlenül is védi az érfalat. A változókor szakszerű gondozásával az érelmeszesedés folyamata jelentősen lassítható.