Nem mindenkinek való a dohányzás?

Jól mondják az előttem szólók, van aki jól bírja az elsőt van aki egyáltalán nem. Van egy ismerősöm, ő mondta nekem azt hogy aki gyerek kora óta dohányzók környezetében van, az már valamilyen szinten hozzá szokik a szagához a füstjéhez olyan szinten hogy már fel sem fog neki tűnni a dolog, legtöbben is így vannak vele akik dohányzó környezetben nőttek fel és először rágyújtanak nem fognak túl nagy dolgot érezni utána, persze előfordulhat először szédülés enyhe hányinger mivel sokkal több füsttel szennyezi a szervezetét. Aki egyáltalán nem dohányzó környezetben nőtt fel és úgy próbálja ki, az akár 2 napig is érezheti az ízét a dolognak, meg persze az a jellegzetes szaga is többször megcsapja az orrát, akár a ruháján akár valamelyik testrészén. És hiába mosol többször fogat az még egy darabig ott fog maradni. Ha nagyon el akarod tüntetni akkor vegyél be mentholos cukorkát vagy rágót. Az is csak enyhíteni tudja az ízét. Ezt a szagot meg ízt megszokni ugyan meg lehet de ettől még nem fogsz a cigarettára rászokni, ne is akarj borzasztó nehéz leszokni, nekem is az volt igaz nem voltam valami erős dohányos, de napi 2-3 szálat is nehéz volt elhagynom, de sikerült amire büszke is vagyok persze utána még havi 1-2 szálra rá gyújtottam munkahelyemen de a végén már 2 slukk után oda adtam valakinek hogy szívja el.

az sem törvényszerű, hogy aki dohányzók között nött fel, jobban birja a cigit. nekem anya apa is cigizik és én kezdetekben ha rágyujtottam szédültem ezerrel meg nagyon nem is esett jol. sajnos ennek ellenére is rászoktam, de még most is van h megszédülök tölle, föleg ha éhgyomorra szívom vagy amikor megjön a havim... és az sem biztos, hogy akinek szülei cigiznek, láncdohányos lesz ö is. erre én vagyok a példa, van hogy két három nap alatt elszívok egy dobozzal, de most pl honapok nem is néztem rá se, nem hiányzik :) nállam kedvfüggö, de nem vagyok a rabja és hál istennek nem sokszor van hozzá kedvem....