A dohányosok a rengeteg elszórt pénzt miért nem teszik félre nyugdíjas korukra? Válság? .

Hát az egészség rovatban mégsem tehetem fel ezt a kérdést.

Beteg rovat meg nincsen..

A dohányzás az az élvezet, amely élvezôi felének halálában jelentôs szerepet játszik. Dohányzás következtében világszerte évente egy Finnországnyi (kb. 5 millió) ember hal meg napjainkban, 6 másodpercenként egy ember.

A dohányzás ártalmaira használatának elterjedésével egy idôben elkezdték felhívni a figyelmet. Ennek ellenére a dohányipar az egyik legsikeresebb iparág, a cigaretta élvezete az egyik legelterjedtebb legális drogélvezet.

Magyarország a világ cigarettafogyasztóinak élvonalába tartozik az évi egy fôre jutó 2200 szál fogyasztással és a dohányosok magas arányával. A dohányosok hazánkban napi átlag egy doboz elszívásáról számolnak be.

A világ élvonalába tartozunk a daganatos betegségek okozta halálozás területén is.

Mind a férfiak, mind a nôk tizenévesen szoknak rá a dohányzásra - a fiatalok körében végzett adatfelvételek szerint a lányok korábban.

A dohányzásról leszokni, ha már rászokott valaki, nagyon nehéz. Leggyakrabban akkor szoknak le, ha megbetegszenek. A nôk a terhesség kedvéért gyakran abbahagyják a dohányzást, de egy-két év múlva folytatják. A férfiak kicsit idôsebb korban, szív- és érrendszeri betegség miatt adják fel ezt a szokásukat.

A cigarettafogyasztás kérdéskörének tárgyalásakor megkerülhetetlen a gazdasági összefüggések bemutatása.

A dohányzás az egyik legjelentôsebb környezetszennyezô tényezô: szennyezi a környezeti levegôt, passzív dohányzásra (akarat ellenére mellékfüst belélegzésére) kényszerít és szennyezi a környezetet az elhasznált, elszívott cigaretta maradékával, a csikkel.

Amirôl elég gyakran elfeledkezünk, ha a dohányzás hatásait vesszük sorba, az a biztonság kérdése: mennyi tûz, lakástûz írható a dohányzás rovására?!

Dohányosok száma

A dohányosok számát Magyarországon az 1990-es években több alkalommal országos reprezentatív mintavétellel próbálták megbecsülni. Ezen mintavételek alapján közelítô becsléssel azt mondhatjuk, hogy a felnôtt férfiak 34-46 százaléka, míg a felnôtt nôknek 18-28 százaléka dohányzik. Ezzel az adattal a világ és Európa középmezônyéhez tartozunk.

A 15 évesnél idôsebb népességben csaknem minden harmadik ember dohányzik és közülük 1,3 millió ember elôbb-utóbb a dohányzás következtében hal meg. Az idô elôtt elhalálozók fele a legproduktívabb életéveiben (35-69 évesen) hal meg, átlag hét, de akár 20-25 évvel korábban, mint nemdohányzó sorstársaik.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy míg a férfiak körében mintha csökkenne, vagy legalábbis stagnál a dohányzás gyakorisága, addig a nôk és a fiatalok körében növekszik. A 2003-ban elvégzett Global Youth Tobacco Survey magyarországi eredményei szerint a 13-16 éves korosztály 33 százaléka dohányzik több-kevesebb rendszerességgel (a fiúk 33, a lányok 33 százaléka).

A dohányzásra való rászokás idôpontja egyre korábbi. Ezt mutatja mind a CINDI Egészségvizsgálat, mind a nemzetközi „Hagyd abba és nyersz!" programban résztvevô dohányosok adatainak elemzése.

Cigarettafogyasztás

Magyarországon évtizedek óta kiemelkedôen magas az egy fôre jutó cigarettafogyasztás. Az 1990-es évek átlagát tekintve a világ vezetô dohányfogyasztói között vagyunk. A hivatalos statisztikák szerint néhány éve csökkenni látszik a fogyasztás, bár nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy jelentôs nôtt a csempészett cigaretta forgalma.

Az Egészségügyi Világszervezet HFA adatbázisa szerint a hetvenes évek óta az évi cigarettafogyasztás több mint 2000 szál cigaretta (a legális kereskedelemben eladott cigaretta mennyisége elosztva a teljes népességgel). 1970-tôl az évi 2100 szálról 1993-94-re elértük a 2700 szál/év/fô csúcsot. Azóta csökkenô a trend.

A CINDI 2002-ben végzett országos egészségvizsgálata szerint a dohányos nôk 35 százaléka fél, 44 százaléka egy doboz cigarettát szív el naponta. A dohányos férfiak 21 százaléka fogyaszt naponta fél dobozzal, 42 százalékuk pedig egy dobozzal. Az OLEF vizsgálatai szerint 2003-ban a nôk 29 százaléka, a férfiak 42 százaléka dohányzott. A napi rendszerességgel dohányzók aránya a nôk között 25, a férfiak között 38 százalék. Minden tizenegyedik nô, illetve minden negyedik férfi naponta legalább egy doboz cigarettát szívott el.

Megbetegedési és halálozási mutatók

Jelenleg évente ötmillió, egy Finnországnyi ember hal meg valamilyen dohányzás okozta megbetegedésben. Az Egészségügyi Világszervezet elôrejelzései szerint 2025-2050 között elôreláthatóan évi tíz millió ember hal majd meg dohányzás következtében, ha nem sikerül drasztikusan visszaszorítani a dohányzást a felnôttek leszokásának fokozásával, illetve a fiatalok rászokásának megelôzésével. Napjainkban a fejlett országokban a dohányzásspecifikus halálozások részaránya a 70 év alatti férfiak halálozásában 24 százalék, a nôkében 7 százalék. A középkorú férfiak körében a szív- és érrendszeri halálozások egyharmada, a rákhalálozások közel fele, a légzôrendszeri betegségek okozta halálozások kétharmada a dohányzásnak tulajdonítható.

Az egyik elsô tudományos igényû tanulmányt 1938-ban publikálták a dohányzás egészségkárosító hatásairól.

1951-ben Doll és Hill elkezdte több évtizeden keresztül tartó vizsgálatát, amelybôl a következô legfontosabb megállapítások adódtak:

- a dohányosok fele a dohányzás következményeként fog meghalni;

- a dohányosok általában 7,5 évvel rövidebb ideig élnek;

- az élettartam-csökkenés szoros összefüggést mutat a dohányzás mennyiségével;

- ha valaki 35 éves kora elôtt abbahagyta a dohányzást, akkor hosszú távú életkilátásai majdnem azonosak azokéval, akik sosem dohányoztak.

Szintén a munkacsoport megállapítása, hogy a betegségek kialakulásában a táplálkozás mellett a dohányzásnak van kiemelkedô szerepe.

Magyarországon az 1970 és 1999 közötti idôszakban mintegy 800 ezer halálozás a dohányzás miatt következett be, azaz az utóbbi három évtizedben dohányzás okozta minden ötödik ember halálát.

A férfiak halálozásainak 28, a nôk halálozásainak mintegy 9 százaléka dohányzásspecifikus halálozás. 1970-ben 20 ezer, 1999-ben több mint 28 ezer ember halt meg dohányzás következtében. Ezen idôszak alatt a dohányzás okozta mortalitás 19 százalékkal nôtt, miközben a dohányzástól független, egyéb okokból származó halandóság több mint 9 százalékkal csökkent. Az egész népességre számított dohányzásspecifikus, standardizált halálozási arány 1999-ben kétszerese volt az EU (2004. május 1. elôtti) országaira számított átlagnak.

A dohányzással összefüggô betegségek okozta halálozás terén (amelyek közül a szájüreg, a garat, a légcsô, a tüdô, a nyelôcsô daganatai, az iszkémiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és a krónikus obstruktív tüdôbetegségek okozta halálozást vizsgáljuk) hazánk az európai országok mezônyében az elsô harmadban található, de nem az élen. A magyarországinál magasabb dohányzással összefüggô halálozást mutató országok közt csak volt szocialista országok találhatók. Ezért érdemes hazánkat az EU azon tagországainak átlagához mérni, amelyek a mi csatlakozásunk elôtt is már tagországok voltak.

A dohányzásspecifikus halandóság korstruktúrája

35 év alatt alig hal meg valaki a dohányzás következtében. Ezen életkor után viszont ugrásszerûen megemelkedik a halálozások száma. 1999-ben a 35-64 év közötti férfi népességben a halálozások 35 százalékát okozta a dohányzás, az azonos korú nôi népességben 17 százalékát. 65 évnél idôsebb férfiak körében a halálozás 27, míg a nôk körében 8 százalék volt a dohányzás következménye. A dohányzás halálozásra gyakorolt jelentôségét mutatja a 45 éves korban még várható élettartam görbe is, amelyen jól látszik, hogy míg 1970-ben csak 1,33 év, 2001-ben 5,6 év a különbség a 45 éves népesség még várható élettartamában.