Daganatos beteg vagyok, és baromira elegem van a szar életemből. Egy kivétellel mindenki ellenem fordult a környezetemből, ennél már a halál is jobb lenne. Kértem segítséget két orvostól is, de úgy lepattintottak, mint a sz. T. Mit tegyek?
Elég volt ebből. Én ezt nem akarom tovább csinálni.
Mit tegyek? Ti mit tennétek?
A környezeted csak időszakos tényező. Simán találhatnàl a jövőben új párt, új barátokat, ismerősöket.
Szerintem nem érdemes feladni az életet szándékosan. Eutanázia egyébként nincsen itthon, hiába kéred.
Szerintem próbálj meggyògyulni és új társaságot keresni. Hidd el, vannak jó emberek.
Adsz hálapénzt az orvosoknak, ápolóknak?
Nem a környezeted miatt kell küzdened, hanem magad miatt. És kikből áll a környezeted?
Szüleid, párod, családtagok, barátok?
Anyukám 12 évig volt daganatos, de ő egy percig nem rinyált, mint te! Ő küzdött élni akart. Sajnos már lassan két és fél éve nincs köztünk, meghalt 56 évesen, de annyit el tudott érni, hogy ne 14 évesen éljem át az ő elvesztését.
És hova jársz kezeltetni magad?
Egyébként én mondanék még egy jó dolgot, de addig, amíg nem vagy nyitott és csak sajnáltatni akarod magad, addig nem írom le. Ha érdekel, akkor írj.
Csak egy kérdés: kapsz kemoterápiát? Mert ha igen, tudd, hogy iszonyatosan mély depressziót csinálnak a kezelések! De elmúlik ez is! Tavaly 16-ot kaptam, a család úgy vakart fel a padlóról, nem mertek igazából egyedül hagyni, annyira a szakadék mélyén voltam.
Tartsd be az orvosok utasításait, igyál naponta minimum két liter vizet (én striguláztam reggeltől és 15 pohárnak meg kellett lennie estig) Ha befejezed a kemot, utána is folytasd, + méregtelenítő teákat váltogasd.
Nekem utána 4 hónapomba telt, hogy újra önmagam legyek.
Te is fel fogsz állni és csak egy rossz emlék lesz. Új kapcsolataid lesznek és minőségibb életet alakítasz majd ki magadnak. Kitartás!
Maradj erös,tarts ki!
Ha szorult helyzetben vagy, minden összeesküdött ellened és úgy tűnik, már egy percig sem bírod tovább, akkor tarts ki, akkor ne add fel, mert ez az a pillanat, amikor megfordul az ár.
Kitartást és rengeteg erőt kívánok!!!
Nem szabad feladni. Fontosabb vagy te annál!
Kitartást, fontos vagy a világnak, így gondolkodj!
Nagyon sajnálom kérdező, hogy ilyen helyzetben vagy és még itt is vannak akik brléd törlik a lábukat. Szegyellhetik magukat! Bár én nem rákos voltam de voltam súlyos beteg és életveszelyes állapotban és nagyon sokat és sokáig szenvedtem mire élhető lett az életem. Engem is mindenki elhagyott a barátnőm meghalt ugyan otz ahil én feküdtem
Végig néztem kiborultam. Az orvosok sem segítettek nagyon rondán bántak velem a kórhazban is. Azok is akik hibaztak és majdnrm meghaltam miattuk. Együtt érzek veled maximálisan. Egyet tudok ajánlani. Csak saját magaddal törődj! Felejts el ebbrn a szituációban mindenkit. Te vagy egyedül aki számít. Így állj hozzá a dolgokhoz és érd el, hogy meggyógyulj. Nem tudom milyen rákod van. Remélem gyógyítható.
A kérdező vagyok.
Végigküzdöttem 5 évet. A "feleségem" elvált tőlem, de előtte lenyúlta az összes pénzt... Több millió forintról van szó. Vitte a lakást, meg a gyereket. A munkahelyemről kirúgtak..
A saját apám azt mondta, hogy "köcsög" vagyok.
Nem adtam fel, mentem tovább.
Találtam másik melót, dolgozom, ahogy/amíg bírok.
Szedem a gyógyszereimet, járok kontrollokra, és amikor fájdalmaim vannak, bezárkózom.
A gyermekem (szándékosan nem írom le, hogy kisfiú, vagy kislány) a múltkor nálam volt, leült az ágyra és elkezdett sírni. Megkérdeztem, hogy mi a baj, kis...m? Azt mondta: "Anya azt mondta, hogy meg fogsz halni..." Majdnem én is elkezdtem bőgni vele... De nem lehetett... Ő nem láthat úgy...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!