Normális ez? Szuicid hajlam? A többi lent!

17 éves vagyok. Az utóbbi időkben a gondolataim nagy részét az öngyilkosság gondolata és vágya tölti ki. A családomban többen is önkezűleg (akasztással) haltak meg. (2 nagypapám apai ágon, anyai ágon szintén a nagypapám.)

Mint mindenkinek nekem is sok problémám van és sokszor nagyon tanácstalan vagyok, főleg ez ügyben. Azt olvastam, hogy a szuicid hajlam örökölhető és félek, hogy ez az állítás nálam érvényesül.

Hogy miért mondom ezt?

Nagyon sokszor gondolkodok a saját temetésemen és vágyok arra hogy meghaljak. Öngyilkossági kísérleteket (farcolás) soha nem csináltam magamon, nem tartom megoldásnak és tudom- nem is az és továbbra sem tervezek ilyesmiket végrehajtani magamon (és nem is fogok).

Amikor sírok, (mostanában egyre gyakrabban)állandóan csak azon töröm a fejem, mennyire meg akarok halni és öngyilkos szeretnék lenni. A buszon ülve is sokszor gondolkodok ezen. Az emberek között sétálva is szeretnék láthatatlan lenni, önbizalomhiányos is vagyok egyre egyre fokozottabban mert nem vagyok megelégedve a külsőmmel.

A rokonaimtól örököltem? Hogyan tudnék kilépni ebből az állapotból?

A segítséget/tanácsokat!/válaszokat előre is nagyon köszönöm mindenkinek!