Sclerosis multiplex és a gyermekvállalás?

Mivel a mi családunkban is volt erre példa, így a tapasztalatokat látva én hasonló helyzetben nem szülnék.

Nálunk az egyik unokatestvérem anyukájának volt ilyen betegsége. Eleinte csak azért tudtuk mert elmondta, meg voltak néha "apró balesetek"..Ő bevállalt egy kis babát. Ahogy írtad. Szülés után egyre erősödött a betegsége. Amikor az unokahúgom 3 év körül lehetett, már képtelen volt gondoskodni róla. Olyan 8-9 éves lehetett amikor meghalt az anyukája. Anya nélkül nőtt fel. Nem is olyan régen karácsonykor pont mesélte, hogy egész életében az fájt neki a legjobban, hogy nem volt anyja..Sajnos vannak gondjai a ma már 17 éves leányzónak, mert az utóbbi időben elkezdett rettegni, hogy örökölte az anyja betegségét.. Sajnálom, mert nem él teljes életet... Így látva az ő életútját, én nem vállalnám be.. De minden eset más! Lehet a te esetedben nem lesz semmi gond..

Én 88-ban szültem, a diagnózist 91-ben mondták ki. Akkor azt mondta az orvosom, nem is lett volna szabad szülnöm. Örülök, hogy akkor már mindegy volt, mit mondott...mert így van gyerekem. Nem tudom, vállaltam volna-e, ha tudom, hogy SM-es vagyok.

Mai ésszel azt mondom, nyugodtan szüljön, aki tényleg akar gyereket. Persze, én aránylag jól vagyok, könnyen mondom. Csakhogy mostmár azt is tudom, hogy az SM-mel ragyogóan lehet teljes életet élni, fél éve azt is tudom, hogy sokat lehet javítani az állapoton...

Tényleg egyénfüggő, de az is biztos, hogy egy gyerek iszonyú sok erőt tud adni!!!

Tisztázzuk már akkor a dolgokat. Az SM manapság elkapható. Ha valakin megvan a diagnózis, akkor amint észreveszi a tüneteket, amit ugye már tud h mi lehet körülbelül, azonnal ill 1 napon belül tudja riasztani a saját SM-es szakorvosát, szteroid kezelést olyankor azonnal megkezdik és kész. A legrosszabb helyzetekből láttam már visszajönni embereket. Azokon nem lehet segíteni akik nem fordulnak szakemberekhez és ülnek a kanapéban hogy ez van majd belehalunk. Hát nem. Igaz gyógymód még nincs, de folynak a kísérletek, amiket itt leírtatok ez a régebb kb 20-30 évvel ezelőtti állapot. Ezért van rengeteg sánító ember, bénult, stb, akiket már sajnos nem lehet visszahozni jobb állapotba. Ma már ez a betegség nem halálos.

Nekem kisebb agykárosodást, bal kéz erőtlenségét és fél-vakságot okozott, a szemem 99%osra hozták vissza, a bal kezemmel írni is tudok, olvasható, majdnem ugyanolyan mint a betegség előtt és a memóriám is visszakerült. És igenis kellene szülni, mert ez az élet rendje, akkor meg az fog belső feszültséget okozni, és az emészt fel téged belülről hogy nincs gyereked holott lehetne, az anyai ösztön be tud ám vadulni, okozhat olyan depressziót hogy nem mászol ki belőle, ilyet is láttam sajnos. Ott az SM központban nagyon sok anyukát ismerek, fiatalok.

Még egyszer, ne a régmúlt eseményeit vedd alapul, a tudomány tényleg napról napra jobban fejlődik, ma már aki SM-es ne temesse magát.

Üdv, egy igenis boldog és babát tervező nő :)

Persze hogy vállalhatsz gyereket ha szeretnél! Ez ma már egy nagyon jól karbantartható betegség, és nagyon nagyon sok múlik rajtad, hogy hogyan leszel 10-20-30 év múlva!

Ha gyerekre vágysz akkor rajta! Fontos persze a párod odaadása, a támogató környezet, összetartó család, megfelelő életmód.

Én magam is a diagnózis után vállaltam gyereket, van egy csodálatos kislányom, és még szeretnék testvérkét is neki.

Minden szakirodalom javasolja a gyerekvállalást, én sok szklerós anyukát ismerek, több gyerekeseket is, mindenki el tudja látni, és szépen neveli a gyerekeit.