Lehetek-e cukorbeteg? Erősködjek a terheléses vizsgálatért vagy inkább nyugodjak le a fenébe?

Már nagyon régóta vannak rosszulléteim. Eleinte csak éjszakai megébredések, mert sok a savam. Ez olyan gyakori lett, hogy voltam már gyomortükrözésen is, ahol megállapították, hogy refluxom van, és atom sok a savam.

Tavaly (2014) 74 kg körül voltam, decemberben már csak 69, jelenleg 60.4. Volt időszak, amikor nem nagyon tudtam enni rendesen, volt egy törés az életemben, be is tudtam annak, meg valószínűleg annak is köszönhetem, és itt jön a DE:

Úgy kb. 66 kg-nál sok minden rendeződött körülöttem, újra lett étvágyam, viszont sűrűsödtek a rosszullétek, hidegrázás vagy éppen heveny verejtékezés, nehéz légzés, borzasztó gyengeség (pohár víz mintha 5 kg-os lenne). Egy barátom javasolta, hogy mérjem a cukromat.

Azt vettem észre, hogy míg az éhgyomri cukrom általában teljesen jó 4.9 - 5.6 között van általában, addig evés után két órával mérve szinte mindig 8.5 fölött van, meg néha úgy érzem, mintha nehezebben tudnék egy pontra főkuszálni.

Sajnos évek óta ülő munkát végzek, elég mozgásszegény az életmódom, pedig régen sportoltam. Kimennék futni pl. a Margit szigetre, de már annyit fogytam, hogy nem merek még tovább izzadni, pedig tudom, hogy mozogni is kellene, hogy egészségesebb legyek.

Két kisebb pizzaszelet után mértem már 2 órára rá 10.6-ot. Sokszor, mikor már annyit várok evés után, hogy szinte elájulok az éhségtől, akkor is van, hogy 7.6 körül vagy fölött van, de szinte mindig 6.5 körüli a napközbeni étkezések előtt mérve úgy, hogy általában várok legalább három órát, hogy legyen ideje visszamenni.

Sűrűn vizelek, ezért folyamatosan iszom mentes ásványvizet, hogy ne száradjak ki, de így is az utóbbi két hét alatt fogytam 4 kg-ot és evés után kb. 1 órával szinte kivétel nélkül kisebb-nagyobb rosszullét fog el.

A "ne itt kérdezgessek, menjek orvoshoz" kommentek helyett olyan a cukorbetegségben sajnos jártas emberek tanácsaira szomjazom, akik szerint, ha nem teljesen légből kapott az elképzelésem, mivel érveljek a háziorvosomnál, hogy ne zavarjon el állandóan, mint legutóbb a "ne akarjon minden áron beteg lenni" megjegyzésével tette.

Legutóbbi laborvizsgálatom szerint nincs vese problémám, se pajzsmirigy, se hasnyálmirigy, a vasam az alsó határ alatt van, azt most tablettával próbálom visszahozni, de hiába eszem, folyamatosan fogyok és már már kezdek kikészülni, hogy nem vizsgálják ki a cukromat, pedig egyszer mikor betelefonáltam a körzetihez, az asszisztens hölgy is azt mondta, hogy nem normális, hogy 5 valamennyiről 4 db ham-let puffasztott rizstől három óra múlva 8.8-on legyen a cukrom, menjek be és kapok rá gyógyszert, erre bementem még aznap, majd a doki leoltott, hogy az teljesen normális, biztos a gyomorpanaszaim miatt vagyok csak rosszul. Másnap reggel nagy bátran vettem magamnak egy túrós rétest reggelire, egy fél múlva levert a hideg verejték, majdnem elájultam, a kollégám vitt be az ügyeletre. Kössem az ebet a karóhoz vagy csak beképzelem magamnak? - mert már a barátaim is a "minden fejben dől el" hideg kijelentéssel zárják rövidre a velem folytatott mindennemű kommunikációjukat, ami, mit ne mondjak, nem éppen a lelki nyugalom javulását indukálja az emberben.