Ha egy ember értelmi sérülten született annál több tíz év múltán romolhat a helyzet viselkedésileg?

Nekem van egy ilyen ismerősöm, és szeretném tudni hogy ez már tartalmas lesz vagy csak ideiglenes állapot.

Tudni kell hogy ez az ember csak kérdésre kérdéssel tud válaszolni, párbeszédet nem tud lefolytatni.

De viszont sok mindent meg tud csinálni önállóan.

Kávét főzni, mosogatni, sepregetni, beágyazni, takarítani,kukát kiüríteni, porszívózni,teát főzni,krumplit hámozni, amit kérünk tőle, olló, kés, kanál, cukor, só, bors,...stb mindent megkeres és idehozza nekünk ha kérjük,első második rászolásra szótfogadott .

Az utóbbi fél évben romlott meg a helyzet.

Nem hogy nem fogad szót de megy az emberek után és semmit tevésében idegesíti az embereket a kérdéseivel.

Az anyja arcába bújik és úgy kérdezi egymás után akár többször is mindig ugyanazt csak másféle megfogalmazással.

Pl ma reggel azon akadt ki hogy az anyja kiküldte havat lapátolni, persze neki nem volt kedve neki fogott és többször is bement és volt mikor automatikusan vetközött le mint aki végzett és mezitláb ment ki a hideg linóleumra kérdezgetni az anyját, ha nem akkor meg + a havas seprűvel járkált saras cipővel a tiszta szőnyegen és nem lehetett rábeszélni hogy vegye már le.

De ha nem az anyját kérdezgeti akkor azt aki éppen otthon van, azzal kezdi aki szépen elmagyarázza neki a dolgokat és ő neki ez nem elég újra és újra és újra kérdezni ugyanazokat, de mindenre jobban tudja már a választ mint mi de mégis megkérdezni, néha már a válasszal is kérdést tesz fel.

Azt mondják hogy megérett a hormonháztartása és ezért van ez.

Mindig mondja amikor már úgy felmérgesített mindenkit hogy már zavarják ki gondolkodni az udvarra hogy , nem kérdez többet csak ne kelljen kimennie az udvarra, épp csak a száját elhagyta a mondat már ismételten kérdéseket tesz fel ugyanazzal kapcsolatban.

Hogyan kell ővele beszélni?

Egyébként érzi a feszültséget , de mégis annál jobban kérdez.

Hogyan lehet egy ilyen beteg emberrel viselkedni hogy elkerüljük a feszültséget?