Anyukám tüdőrákos. Én, mint hozzátartozó, hogy tudnék jobban megbírkózni ezzel?

Nagyon sokrétű a dolog, de most a saját szemszögemből közelítem meg és kérek tanácsot tőletek.

Anyukámnál tüdőrákot mutattak ki, aminél állították egy éve, hogy nem az, majd kiderült Karácsony környékén, hogy de, az.

Kapott kemoterápiát, sugarat, most immunterápiát, fájdalomcsillapítókat és gyógyszereket szed, egyszer egy éve műtötték, amikor még úgy voltak vele, hogy nem rák. CT, stb minden zajlik rendszeresen, az orvosok elég segítőkészek, ahogy tapasztalom.

Sajnos tudni kell, hogy nekem brutál traumatizált gyerekkorom volt, járok pszichoterápiára (29/N), ezzel is foglalkozunk természetesen, de annyi minden van még. Megnehezíti a helyzetet, hogy Anya állapotáról nem sok mindent tudok, mert nem nagyon akarja elmondani nekem.

Az, hogy hanyadik stádium, az, hogy mit mondanak az orvosok...Azt mondja, hogy nem mondanak semmit. A stádiumnál azt mondta, hogy szerinte melyik. Sajnos a családban a nyílt kommunikáció sosem volt jelen, és tudom, hogy aki átéli a betegséget, bennük annyi érzés van most, hogy sokszor elzárkóznak. Apukám szokta őt vinni a kezelésekre, Apával is próbáltam beszélni, de ő sem nagyon közöl velem semmit. Tudni kell, hogy Anya 57, Apa 72.

Én viszont azt érzem, hogy belebetegszem ebbe az egészbe. Külön élek, hétvégente szoktam Anyát látogatni, meg van, amikor egy hétköznap is. Telefonon rendszeresen beszélünk.

Nem nagyon tudok aludni, pánikrohamaim vannak este, szorongok. Nem tudok enni, fáj a gyomrom.

Alapból generalizált szorongásos vagyok a gyerekkor miatt, szedek antidepresszánst is, és mint írtam, rengeteg más mentális dolog van, amivel küzdök a múltamból. Azt érzem, hogy nagyon nehezen bírom. A barátaim nyilván próbálnak mellettem lenni, de nyilván nekik is megvan a saját bajuk.

Aki hasonló helyzetben volt, mi az ami segített? Bármi, ami ötlet. Egy könyv, egy film, egy táj, egy hely, bármi. Az élet nem áll meg, dolgozom (tanár vagyok), hamarosan suli, ráadásul tovább is tanulok egyetemen, funkcionálnom kell.

Csak már nagyon fáradt vagyok.