Aki autista például példának okáért az érezheti így úgy hogy nem tud felnőni és örökké gyerekek marad valamiért valami miatt!?

Én nem érzem úgy.

Vannak ilyen letapadások, hogy egy kellemes helyzetet egy autista szeretne kiterjeszteni és állandósítani. De tudomásul kell venni, hogy megnőttél, és a bújócska sem neked való már, mert nem férsz be a komód alá, ahová 2 évesen szívesen bújtál el. Önneveléssel sokmindenre rá lehet venni magadat. AZ ember sokmindent kibír, ne mond azt, hogy nem bírnád. Majd ha a szüleid meghalnak, muszáj lesz neked csinálni. Menni fog!

Vannak kapaszkodási pontok, a világ bonyolult, gyors, változik, megbízhatatlan, félelmetes kilépni, szóval teljesen jogos, amit írsz. Ne gondold, higy egy neurotipikus emberben nincs ilyen para, én szerintem utoljára 30 éve fizettem csekket be, még iskolában, szóval pl az nekem is para. Vagy anyámék fizették a rezsit, vagy férjem (én is dolgozom, ez a munkamegosztás), így fogalmam sincs hogyan kell.

Ez nagyjából az 1000. egyforma kérdésed. Már a legelsőnél leírtuk, hogy ezzel szakemberhez kell forduljál. Vannak erre szakosodott intézmények, szakemberek akik felnőtt kori autizmussal foglalkoznak. El kell oda menni és ott segítenek érdemben.