Vénségemre minden függőség utolér?

Egy kis bűn én is úgy gondolom belefér nem vagyok nyugdíjas korú, középkorú vagyok. Lehet nevetségesen hangzik de én meg a minden féle gumicukrokra meg gyümölcs, kóla ízű cukrokra szoktam rá, úgy hogy kb. 18 éves korom óta semmilyen ilyen fajta cukrot nem ettem, mert tudom hogy nagyon egészségtelen a sok színezék meg E-k.

Ha sok mindent megvontál magadtól, lehet így hogy elkezdtél lazítani a szervezeted kicsit több kényesztetést vár :) Szerintem engedhetsz a vágyaidnak, csak a mértékletességre ügyelj oda, akkor nincs gond!

Szia.

1. A cukorfüggőség a szeretethiányt mutatja. Nem engedsz magadhoz embereket, hogy szeressenek, VAGY nincs aki szeret téged. Magányosnak érzek magad ezért így édesíted meg napjaid. Nem mondom, hogy ez a te eseted, de a cukorfüggőség, édesség szeretete ezt jelenti.

2. Anno hoztál 2 komoly döntést. Se cigi, se pia. S most ellazultál. Ennek oka van. Valószínű ért valamilyen lelki behatás jópár hónapja, 6-12 hónapja, aminek hatására a boldogságot máshol keresek. Menedéket veszel az édesség, a dohány és az alkohol csalfa illúziójában. De tudod jól, ez nem célra vezető, és csalódni fogsz ezek 'hatalmában', mert nem szolgálnak megoldással a fájdalmaidra.

Csináltak mostanában komplett vérvizsgálatot? Lehet, valami hiány miatt van, hogy "kívánós" vagy. (Engem a háziorvos úgy 2-3 évente elkap, hogy már régen volt vérvizsgálat. Pedig legutóbb még 50 se voltam, és nincs semmi olyan bajom, ami indokolná.)

Sokféle hiánybetegség okoz olyan idegi tüneteket, hogy úgy érzed, valami konkrét dolgot csinálnod kell.

De persze, nem ijesztgetni akarlak, csak lehetőségként említettem. Lehet, hogy egyszerűen csak az unalom hoz ki belőled ilyesmit. A jégkrém pedig sima rászokás. Én pl. tizenévesen nem tudtam meglenni az esti egy csomag ropi nélkül, huszonévesen meg a szelet csoki nélkül... Aztán X év után elmúltak, nem direkt akartam leszokni róluk, csak már nem érdekeltek.

Én nem nevezném vasfegyelemnek azt, ha előtte ittál meg cigiztél hosszú évekig vagy évtizedekig. A jégkrémet meg bátran bedobhatod.

Ui: nincs az az isten, hogy 5-kor keljek fel, ha semmi dolgom.

8.

Tévedsz, elmúltam 50. Tudom, hogy mi volt régen, bár akkor még 20 se voltam, de már akkor is utáltam ezeket a szokásokat, füst mindenhol, meg állandó iszákolás.

A jégkrémből rítus lett.

Az emberek az életüket úgy egyszerűsítik, hogy a rendszeresen végzett dolgokat minden nap azonos módon, sorrendben végzik. Ezeket hívjuk rítusoknak. Pl. reggel, ébredés után először kimegyek hugyozni, szemet mosni, aztán nyelek egy korty kávét, felöltözöm, negyedórát netezek, reggelizek, még egy korty kávé, szrás, indulás. Mindig pontosan ebben a sorrendben, ha nincs a megváltoztatására különös okom. Ha valami miatt kénytelen vagyok a sorrenden változtatni, vagy valamit kihagyni, az nagyon rossz érzés, mindig ott motoszkál bennem, hogy valami nagyon nincs rendben.

A rítusoknak az az értelmük, hogy így nem egy csomó különálló dolog elvégzésével kell az agyat terhelni, hanem csak egyetlen összetett cselekedetsorozat lépésein megyünk végig, különösebb odafigyelés nélkül.

Na, a jégkrém nálad is egy ilyen rítus része lett, ezért ha kimaradna, akkor olyan zavaró érzés lenne, mint ha elfelejtettél volna felöltözni, mielőtt elindultál otthonról.

A többi meg: 50 felett rátör az emberre néha egy olyan érzés, hogy nincs értelme semminek, a munkájának, a hobbijának, stb. Meguntál mindent, ami az életedben van. Ilyenkor jönnek ezek az ötletek, hogy miket lehetne változtatni, pl. bedobni egy sört, hogy ne legyen ilyen üres és értelmetlen az életed. Ezért szoktak sokan pl. templomjárók lenni öregkorukban, vagy egyes papok meg állandóan azon gondolkodnak, hogy mekkora értelmetlen baromságokból éltek egész életükben. Másokon meg csak simán átfutnak ezek a nincsértelme-gondolatok, de egy óra múlva vagy másnapra már elfelejti őket, és egy-két hétig minden rendben lesz megint, végzi tovább a megszokott dolgait.