Miért próbálják ráfogni a betegségekre, hogy genetikai eredetűek amikor nyilvánvaló, hogy a modern életstílusunk okozza őket?

Senki nem próbálja ráfogni, hogy genetikai eredetű.

Viszont a "kérdésed" második fele is önmagában hamis.

Sőt, a "magyarázatod" is.

A rák ősidők óta létezik, sőt, nem csak az embernél, de más élőlényeknél is. Csak ahol 30 év a várható élettartam, ott kisebb a valószínűsége, hogy jelenetkezzen, mint ott, ahol ez a mutató 70. Ugyanis a rák könnyebben veszi át az uralmat egy gyenge szervezet felett. Raádásul legfeljebb csak nagyon közvetetten okolható miatta az életstílus.

A szív- és érrendszeri betegségek sem mai eredetűek. Az persze igaz, hogy 20-as BMI-vel ennek kisebb a valószínűsége, mint negyvenessel, de ez sem önmagában a civilizáció, hanem életmód kérdése. Viszont senki nem kötelez arra, hogy elhízz, zabálj, és ne mozogj semmit.

Ugyanezt el lehet mondani a cukorbetegségről is.

A mentális betetgségek pedig egyáltalán nem ritkák a civilizációtól elzárt törzsekben sem, csak nincs, aki diagnosztizálja és kezelje.

Ami pedig a genetikát illeti: hajlamosító tényezők vannak, és mindig is voltak. Ha veszel 100 egészséges emebrt, mondjuk 50 bennszülöttet, meg 50 amerikai panelpolgárt, és midnegyiket felhízlalod 150 kilóra, idővel a többségük cukorbeteg lesz, függetlenül a származásától. De lesznek köztük, akik nem. Szintén függetlenül a származásuktól. Na, ez a genetikai hajlam.

"Senki nem próbálja ráfogni, hogy genetikai eredetű."

a szakmában valóban nem, az átlagember viszont nagyon szereti ráfogni. bármit, csak az életstílusán ne kelljen változtatnia.

"élnek közösségek például a Kaukázusban"

Vagyis a környezeti hatásnak fontos szerepe van. Akkor hogy jön ide a genetikai eredet? Kik fogják rá...?

"..cukorbetegség, mentális betegségek, ezek mind hiányoznak olyan közösségekből.."

Ezt hol hallottad? Azt elhiszem, hogy a töredék populációban arányosan töredék számú eset van, de ki mondta neked, hogy hiányoznak?

#6 tudományos szemmel ugyanannyira lehet(ne) elsősorban genetikai is, főleg, ha egy hegyvidék elszigetelt népcsoportjairól van szó.

inkább az a baj, hogy ilyen formában (120 év, semmilyen betegség) egy legenda, semmilyen tanulmány nem igazolja, hogy különösen hosszú és egészséges életnek örvendene bármelyik kaukázusi népcsoport.

(a legfrissebb háború résztvevői közül az örményeknél jártam, ők már 30 éves korukra is nagyon strapásak)

A vezetőink a politikai ELIT felismerte, hogy a városiasodás, az urbanizáció révén lehet a gazdaságot legjobban felpörgetni, hiszen logisztikailag ez a leghatékonyabb. Minden egy helyen van. Most az urbanizáció népszerűsítése megy, mert a fogyasztói társadalomnak az kedvez. A fogyasztói társadalom pörgeti legjobban a GBP-t hiszen jobb, ha javítgatás helyett veszel másikat, mert a GDP nagyobb lesz

A globalizáció ellenében hatna, ha beismernénk hogy ezek a betegségek mindezek következménye. Úgyis csak a társadalom kis részét érintik ezek a bajok

Ha ez mind a modern kor hibája, akkor pl. az olyan törzsi népek, ahol semmi modern nincs jelen, a születéskor várható élettartam miért alig haladja meg a húsz évet? Pl. Afrika egyes részein?

Ugyanakkor pl. olyan országokban, ahol mindent ural a technika, 100 évnél idősebbek is akadnak szép számmal?