Van köztetek természetgyógyász?

Kedves Kérdező!

Lényeges dolog, hogy mennyi só van a szervezetben, de az ízületek ropogásáért elsősorban nem ez a felelős. A sótöbblet első jele a magas vérnyomás, és az érelmeszesedés.

Az ízületi ropogásnak alapvetően két oka van. Az 1. ha már csecsemő és kisgyermekkorban fenn áll, a 2. ha hirtelen jelent meg. Az elsőnek genetikai okai vannak: ízületi lazaság, szalagok ill. ínhüvelyek csúszása.

Ha a 2. kategória áll fenn, bár újszerű probléma adódott, de ettől függetlenül az ízületek ropogása nem kóros. Sokan megijednek tőle,de egyéb kísérőtünetek mint, pl. duzzanat, fájdalom, elakadás, instabilitás nélkül többnyire ártalmatlan! Leggyakoribb a térdeknél, hiszen itt éri a legnagyobb terhelés a szervezetet.

Amennyiben csecsemőkor óta fennáll, nincs sok tennivalónk. Érdemes tisztázni, hogy van-e általános ízületi lazaságunk, amennyiben igen, keressünk fel gyógytornászt és kérjünk személyre szabott tornát a következményes idő előtti kopás, rándulások, ficamok elkerülése érdekében.

Később kialakult jelenség esetén arra kell gondolnunk, hogy kopási folyamat kezdődött vagy fiatalkorban még a csontosodás beállta előtti intenzív edzések viselték meg az ízülete(ke)t, porcok mikrorepedései és túlnyúlt szalagok találhatók a problémás területen. Ebben az esetben, egyéb panaszunk híján elégséges lehet ha vigyázunk az ízület meghűlésének elkerülésére, nem erőltetjük az adott ízületeket és tehermentes vagy alig terhelt helyzetben erősítjük az izmokat (úszás, biciklizés).

Személy szerint a kisgyermekkori kategóriába tartozom, 3-4 éves koromtól ropognak az ízületeim (22/L), ami a mai napig nem maradt abba, és soha nem is fog; szerencsére jobbára nem a szalagjaimmal van baj, viszont kiderült, hogy nem tudom megfelelően eltávolítani a szervezetemből a nitrogént, ami a ropogás egy kis részét képezi, így nekem oda kell figyelni a táplálkozásra; különösen a húsfélékre, mert ezek bomlása során keletkezik a nitrogén.

Számomra a legérdekesebb roppanási "helyszín" a szegycsont markolata, ahol a kulcscsont a mellkashoz csatlakozik.

Összességében véve nem az ásványi sók okozzák a probléma forrását, hanem öröklött genetikai tényezők, kopás, vagy a szervezet egy kisebb-nagyobb hiányossága, mely a porcban hiányt vagy feldúsulást okoz, éppen ezért, ha orvoshoz nem is, gyógytornászhoz érdemes ellátogatni, mert rengeteget tud segíteni a fájdalom megelőzésében. Viszont ahhoz, hogy megfelelően pontos képet alkothasson, a gyógytornásznak is szüksége van pl. röntgent-felvételre, hogy pontosan láthassa a csontok és ízületek állapotát.

Remélem legalább egy kicsit tudtam segíteni a kérdéses ügyben. :)

Üdvözlettel: Tesseract

Jó válogatást :)

[link]