Spontán hasmenés. Őrületbe kerget. Mit tegyek?

Másfél-két éve áll fenn ez a problémám. Nem gondolom, hogy szervi bajom van, szerintem inkább "csak" pszichés. Mindig attól félek, hogy olyan helyen jön rám ahol nem tudom elvégezni a dolgot. A hangokat illetően szégyenlős is vagyok, még itthon is és ha a pároméknál vagyok ott is. Tudom, hogy a világ egyik legtermészetesebb dolga de mégis szégyellem. Egy áruházban dolgozom ahol rengeteg munkatársam van és csak 2 wc van, általában tele van a mosdó. Már kétszer jött rám ott annyira, hogy nem tudtam visszatartani. Szerencsére mind a kétszer egyedül voltam bent. Egyáltalán nem is gondoltam rá, egyszercsak éreztem, hogy mocorog a hasam és már ereztemnis, hogy menni kell gyorsan. Van amikor itthon is rám jön csak úgy, de az a jobbik eset. Volt már, hogy forgalmas úton mentünk ahol egy bokor sem volt de szerencsére egy 5 perc alatt elértünk egy bányautat ahol kukoricás is volt meg szinte semmi forgalom és oda kellett bemennem. Ilyen is kétszer fordult elő tavaly. Amikor iskolába jártam akkor volt, hogy haza kellett jönnöm viszont itthon már kutya bajom nem volt. Egyszer egy bolt közepén jött rám, akkor tényleg azt hittem, hogy megmarom magam (ekkor volt a második kukoricás esetem). Azért érdekes mert nem eszek össze-vissza semmi olyasmit (ha igen akkor számítok rá). Például tegnap 2 sajtos zsemlét ettem délelőtt, délután pedig egy vajasat, meg ízesített vizet ittam és este annyira kellett, hogy azt hittem sosem végzek, olyan sok jött ki belőlem :D

Így vicces meg minden, de ha mennem kell egyáltalán nem nevetek. Mit tegyek szerintetek? Nem akarok folyton hasfogót szedni, nem is egészséges. Már régóta nem vettem be.

20/L